Móra kedves virágai a vásznon
Az eseményen megjelenteket Rátkai Zsuzsa köszöntötte és ismertette, hogy a képzőművészet nyelvén szerettek volna kapcsolódni a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület rendezvényeihez, amelyen városunk jeles írójára emlékeznek. Az illusztráció kézenfekvő lett volna, de ők mégsem ezt a témát választották. Az ötletet az elmúlt évek történései adták, amikor a Petőfi-téren, a felújítás során kihelyezett növénymagyarázó táblákon tűnt fel az írás: Móra kedves virágai.
– Innen a kiinduló gondolat, hogy a Holló László Képzőművész Kör felvállalja a kiállítást. A tárlat nem természeti témájú csoportos kiállítás, ez több annál. Szerettünk volna közel maradni Móra gondolataihoz, így néhány idézettel is gazdagítottuk a képek sorát. Móra kedves virágai az erdők mezők, a pusztaság, az útszélek, az árokpartok növényei, vagy gyógyító füvei. Mi alkotók kiemeltünk ezek közül néhányat, hogy képeinket megmutassuk a növények, akár nyilvánvaló szépségét, vagy a rejtett részleteit – fogalmazott.
Tóth Istvánné Anikó középiskolai irodalomtanár, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tagja idézte meg Móra Ferencet a tárlat kapcsán. Bemutatta a természet iránt rajongó, botanikus Móra Ferencet, akinek életútját ezen az estén virágok díszítették az előadó jóvoltából. Móra a szülői házban kapta meg a fauna szeretetét, hiszen gyermekkora minden percét a réten, szőlőben, a papsajttal benőtt árokparton, gyümölcsfák ágai közt libikókázva töltötte. Tóth Istvánné alapos részletességgel ismertette a Mórára ható pedagógusokat, szakembereket, akik későbbi szemléletét egyengették, formálták. Verseket, írásokat, visszaemlékezéseket hallhattunk, amelyek egyértelmű képet adtak az író-költő természet, növények, virágok iránti mély csodálatáról, szenvedélyéről. Életének fontos állomásain megismert újabb növényfajták, külföldi utazásai során gyűjtött új élményeit is virágok szegélyezték, csakúgy, mint halálos ágyát is.
– Móra Ferenc életének utolsó szilveszter napján egy szál fehér orgonát vittek neki barátai. Úgy vette át azt az árva virágszálat, mintha régen áhítozott kincset kapott volna. Két tenyerébe fogta, az arcához emelte, mélyen magába szívta illatát, simogatta. A százirányú érdeklődésű polihisztort az orgona illat talán még egyszer elvitte az erdők, mezők, szarkalábak, lenvirágok, pipacsok világába, ami az ő igazi világa volt. (…) Utolsó útjára is virág kísérte. Tisztelői egy forszítia ágat hajtattak ki a Szegedi Füvészkert üvegházában. Ez a forszítia nyitotta meg az utat a Szegedi Napló szerkesztőségébe, erről írta első tárcanovelláját és virág kísérte utolsó útjára a februári hidegben a szegedi belvárosi temetőben – fogalmazott Tóth Istvánné.
A tárlat anyagához a Darvas Általános Iskola tanulói 12 rajzzal járultak hozzá. Az esten közreműködtek a Kiskunfélegyházi Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendékei, Bátori Péter és Fodor Petra Dorka, valamint felkészítő tanáruk, Sejben Ilona. A kiállítás augusztus 25-éig tekinthető meg.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton