Koszorúzással, szentmisével és új kenyérrel emlékezett az államalapításra Kiskunfélegyháza
Képgaléria
A városi megemlékezés résztvevőit először Hajagos Gyula, a Szent István Templom plébánosa köszöntötte. – Szent István királyunk örökségéből megtanulhatjuk azokat az értékeket, amelyre akár a nemzet, akár egy-egy család jövőjét építhetjük. Mik ezek az értékek? Az első, ami számára is első volt, az Istenbe vetett hit. A második érték pedig a haza. Szent István király hazát, otthont adott népének, és ennek mi most boldog örökösei vagyunk. Ma ezeket az értékeket is ünnepeljük. Kívánom mindenkinek azt, hogy ez a mostani ünneplés erősítsen meg bennünket ezekben az értékekben, hogy ezekből merítve tudjuk építeni családjaink, közösségeink, nemzetünk jövőjét – mondta a plébános.
Ezt követően Balla László alpolgármester mondott beszédet a várossá nyilvánításának 250. évfordulóját ünneplő település önkormányzatának nevében.
– Nem könnyű most ebben az időszakban augusztus 20-i ünnepi köszöntőt írni és mondani, mert miről is szóljon az, aki kiáll Szent István szobrunk elé? Beszédében lelkesítsen? De mire is? Vagy tárja fel a dermesztő valóságot? Vagy idézzen ismert történelmi eseményeket? Egyáltalán mire éleződjön ki a mondanivaló? Már maga a helyzet is különös. Nyugat és Kelet erősödő viszályában, háborús hisztériába ájult Európában élve, mit tudunk Szent István királyunktól meríteni? A sors úgy hozta, hogy városunkban található, nagy királyunk ikonikus szobra, amely a maga nemében egy rendkívüli alkotás. Ha figyelmesen szemléljük, úgy találjuk, hogy irányt mutat. Ha odaállunk nyíltan az alkotás elé, vagy ha csak szemünk sarkából vetünk rá egy-egy aggódó pillantást, azt látjuk, hogy István király leengedte a kardját, mert ő is, de a szobor alkotója is hitet tett a béke mellett – fogalmazott.
Beszédében Szent István király egy olyan tulajdonságáról is szólt, amely eddig viszonylag kevésbé került a figyelem középpontjába. Ez pedig az a mérhetetlen lelki elszántság és erős hit, amely egyszer már lerakta államunk alapkövét.
– Szent István királyunk megszervezte országunkat, és elindította azon az úton, amely idáig vezetett. Szent István lelki nagysága, az Istentől kapott kegyelme, a szobrot előkészítő Hunyadi László szobrász zsenialitásából fakadóan az alkotásról is szuggesztív erővel árad. Talán ezt kell ebben az időszakban megragadnunk, ebbe kell kapaszkodnunk minden erőnkkel. Nekünk, félegyháziaknak még jobban, hiszen a betelepülők első fatemplomát is Szent István tiszteletére ácsolták, s amely tiszteletből kinőtt két hatalmas tornyával a város fölé, a róla elnevezett templomunk, amely még ereklyét is hordoz. Milyen érdekes, hogy minden, ami városunkban Szent Istvánhoz kötődik, az a megnyugváshoz, a békességhez is kapcsolódik, nem beszélve arról, hogy itt van ezen a téren, és itt érezhetjük meg legjobban Szent István királyunk történelmi kisugárzását – tette hozzá.
Kiemelte azt is, hogy Szent István királyunk idei ünnepe belesimul városunk jeles évfordulójába. 250 esztendeje annak, hogy Mária Terézia királynőnk kiállíttatta azt a kiváltságlevelet, amely mezővárossá emelte Kiskunfélegyházát, elindítva ezzel máig tartó fejlődését. – Bár voltak kritikusabb időszakok is, de a békesség, a nyugalom mindig felülkerekedett, bizonyságát adva a magyarság egyik legerősebb jellemvonásáról, a túlélés képességéről. A mai ünnepnapon szent királyunk miliőjében rendíthetetlenségre buzdíthatom Félegyháza polgárait. Rendíthetetlenség a hitben, rendíthetetlenség az erkölcsben, elkötelezettség a békességben és megmaradni a nyugalomban. Az utóbbi évtized igazolta, hogy csak ezek megtartásával tud sokra hivatott városunk tovább fejlődni, szépülni, gyarapodni, ahogyan hitvalló eleink egykoron megálmodták – hangsúlyozta.
– Egy gondolkodó azt mondta, ha a világra nézel, elkeseredsz. Magadba nézel, depressziós leszel. Ha Istenre nézel, megnyugszol. És ha még Szent Istvánra is nézel, egy irányt is találhatsz. Az alapvető nyugalom és békesség elsősorban a családban kell, hogy meglegyen, mert ez az alapja minden további normális életérzésnek. Ez hathat ki lakóhelyi környezetünkre, munkahelyünkre, szeretett városunkra. Úgy tűnik, ellentétben más településekkel, innen nem akarnak tömegével elvándorolni a lakosok. Polgáraink szeretnek itt élni, itt akarnak boldogulni, nyugalomban, békességben lenni, szerettei körében. És ez nagyon jól van így. Büszkék lehetünk arra, amit a Kiskunfélegyházán élő emberek napjainkra elértek, anélkül, hogy hitüket, elkötelezettségüket feladták volna, és adja Isten, hogy tovább folytassuk az eddig megtett utunkat – zárta beszédét az alpolgármester.
Az ünnepi szentmisét celebráló dr. Márfi Gyula, nyugalmazott veszprémi érsek Szent István király életútját és intelmeit felelevenítve elmondta, hogy az 1000 karácsonyán megkoronázott király feladata volt az ország önállóságának, a magyar nemzeti érdekeknek a megvédése és az ország egységének megszilárdítása. Fiának írt intelmei kapcsán arról is beszélt, hogy a király kegyes és irgalmas kell, hogy legyen, mert a gonosz és kegyetlen király hiába követeli magának a király nevet, mert tirannusnak, azaz zsarnoknak fogják szólítani.
– Ezért szeretett fiam, parancsolom, hogy ne csak atyád fiaihoz és rokonaidhoz, vagy a fő emberekhez és a vezérekhez légy irgalmas, hanem az idegenekhez is, és mindenkihez, aki hozzád fordul. Légy irgalmas mindenkivel szemben, aki erőszakot szenved. Légy türelmes mindenkihez, ne csak a hatalmasokhoz, hanem a hatalom nélküli szűkölködőkhöz is. Légy erős, hogy téged a jó szerencse túlságosan el ne vakítson, és a balszerencse le ne törjön. Légy alázatos, hogy Isten majd téged is felmagasztaljon. Légy szelíd, hogy az igazságnak soha ellen ne állj, légy tisztességtudó, és szánt szándékkal senkit meg ne szégyeníts. Légy szemérmes, hogy a gonosz kívánság valamennyi fertőjét, miként a halál ösztökéjét elkerüld – idézte szent királyunk intelmeit.
Arról az Európáról is szólt, amelynek részei lettünk Szent István király által.
– Sajnos Európa most a pogányság útjára kerül. Valamikor a keresztény Európa fogadott be minket, pogány magyarokat, ma pedig az egyre jobban elpogányosodó Európa akar kirekeszteni minket magából, minket, akik még ragaszkodunk a keresztény hitünkhöz. Európa elfelejti a kereszténységet, pedig legértékesebb épületei a templomok és a legnagyobb remekművei mind bibliai jelenetekről szólnak. Kezdik eltüntetni a közterületekről a kereszteket, a betlehemeket és a karácsonyfákat is. Eközben törvényesítik a melegházasságot és meg akarják szüntetni a férfiak és a nők közötti Isten alkotta különbségeket. Európa nem előre halad, hanem visszafelé. Azok az erkölcsök, amelyek ma Európában divatoznak, azok jellemzők voltak a Római Birodalom hanyatló korszakában, mintegy 2000 évvel ezelőtt is. Ha így folytatódik, akkor sajnos megvan a veszélye annak, hogy ötven év múlva nyugat-európai iszlám kalifátus lesz – hangsúlyozta.
Pozitívumként a magyar alkotmányt idézte. – Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és a szellemi megújulásra. Magyarország védi a házasság intézményét, mint a férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapjait. Magyarország támogatja a gyermekvállalást. Ezek pozitív dolgok, ennek örüljünk. Ugyanakkor lássuk azt, hogy mi is gyarlók vagyunk, ezért kell kérnünk szentjeink, különösen Szent István királyunk közbenjárását – zárta gondolatait.
A mise az új kenyér megszentelésével zárult. A szentmisét felvonulás követte, majd a városháza előtt az új kenyér megszegésével és szétosztásával zárult az augusztus 20-ai megemlékezés.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
