Hazánkban is komoly kockázatot jelenthet egy földrengés
Augusztus 13-án hajnalban egy 4,4-es erősségű földrengést észleltek a horvát-magyar határ közelében. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban ezzel kapcsolatban elmondta: a térségünk satuban van. Az adriai kőzetlemez észak-kelet irányban mozog és nyomja a térségünket, keleti irányban pedig ott van a nagyon vastag kőzetburokkal rendelkező ukrán pajzs, amely megállítja ezt a mozgást. A kettő között van a Kárpát-medence, amely egyfajta összenyomásos – szaknyelven kompressziós – állapotban van. Ez a nyomás olykor a gyengeségi zónáknál feloldódik, a különféle elmozdulások a törésvonalaknál történnek: az adriai térségtől keletre, a Dinári-övben, vagy Horvátország területén; nagyon sok olyan törésvonal van, amely mentén ezek a feszültségek feloldódnak. Az adriai kőzetlemez évente egy-két milliméteres sebességgel mozog északkelet felé, ez okozza a földrengéseket. Bekövetkezésük tehát szokványos – írta cikkében az Infostart.
A legutóbbinak kicsit nagyobb volt a magnitúdója, mint a gyakoribb 2-es, 3-as erősségű földrengéseknek, amelyekből évente több tucat előfordul ezen a területen. Ilyen azonban, amit a lakosság is megérez, évente egy vagy kétévente következik be egy.
– A fészekmélység, tehát ahol kipattant a földrengés, ahol a kőzettest-elmozdulás történt, most viszonylag sekélyebb, 5-6 kilométeres mélységben volt, ami azt jelenti, hogy az epicentrum – a kőzetelmozdulás helyének kivetítése a felszínre – környékén ezt koncentráltabban lehetett érezni, Magyarország területén is többen érezték – mutatott rá Harangi Szabolcs.
A közelmúltban a romániai Arad közelében szintén történt egy földrengés. A szakember szerint annak nincs közvetlen kapcsolata a horvátországival, nagy léptékben lehet azt mondani, hogy ugyanaz a földmozgásokhoz vezető ok, nevezetesen a fent említett összenyomás. A két rengés időbeli közelsége pedig a véletlen műve.
Fotó: Getty Images illusztráció
Arra a kérdésre, hogy Magyaroszágon lehet-e a jövőben komolyabb földrengésre számítani, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a hazai földrengések visszatérési statisztikái alapján nagyobb, 5-ös magnitúdónál erősebb földrengés nagyjából 50 évente történik.
– Ez lehet persze 30 év, de lehet akár 70 is, hiszen nem pontosan ismétlődnek a nagy földrengések. De az elmondható, hogy a kőzettestben felgyülemlő feszültség nagyjából ilyen időléptékben okoz viszonylag nagyobb földrengést. Legutóbb 1956-ban volt egy 5,6-os földrengés, tehát nem lennék meglepve, hogy a következő évtizedben lesz egy viszonylag nagyobb földrengés Magyarországon, de ezt nem lehet pontosan előre jelezni, és még csak nem is lehet azt mondani, hogy biztos, hogy lesz. Csak azt lehet mondani, hogy nézve a visszatérési gyakoriságot, ez nem zárható ki. Hangsúlyozom: ritka, hogy ilyen bekövetkezzen, de hozzá kell tennem, hogy ha valami ritka, akkor az emberek figyelme csökken, erre nem nagyon készülnek fel az emberek, de azért nem lehet lenullázni ezt a készültséget, mert az esélye megvan – fogalmazott Harangi Szabolcs.
