Katasztrófa fenyeget a Kiskunságban, ha jövőre sem lesz eső
Borítókép: Itt úgy volt, hogy gabonát fognak aratnia nyár elején, de nem volt értelme beküldeni a kombájnt
Fotó: Barta Zsolt
Ma már ott tartunk, hogy az idős termelők sorra ajánlgatják a földjeiket értékesítésre, mivel a gyerekeik tapasztalják a kilátástalan helyzetet, és nem akarják átvenni az apai örökséget – ecsetelte az elmúlt időszakban kialakult helyzetet Pecznyik Béla, Páhi gazdaköri elnöke a napokban. Ha nem lenne az európai uniós agrárkörnyezet gazdálkodási támogatás, akkor nullára sem lehetne kihozni az évet. Az idei év jól indult, mert a tavaszig bezárólag 150-200 milliméternyi eső hullott.
A nyáron ezzel szemben alig, amelyet a hőségnapok súlyosbítottak, mivel az utóbbi hónapban meg semmi sem esett. Ennek következtében mára a még a tőkén lévő szőlők egy része mazsolává aszalódott. Az elnök Kispáhi határában mutatott olyan szőlőt, ahová a szőlőkombájnt nincs értelme beküldeni, mert a termés kevés. Mutatott olyan gabonaföldet, ahol kint van a termés, talán 20-25 centiméteresre ha nőtt a növény. Oda sem volt értelme beküldeni a kombájnt hetekkel ezelőtt, mert csak a költségeket növelte volna. Mint mondta, van olyan gazda, aki a tarlóhántást nem végezte el, olyan kemény a föld, igaz, így a parlagfű sem nő a falu környékén. A talajvíz 6 métertől lejjebb található, azaz ez az a szint, ameddig a szőlő gyökere még leküzdi magát. Az öreg növények ezért is bírják jól ma még ezt a szárazságot, de a fiatalok, ha nem száradtak ki, akkor szenvednek, azok gyökerei ugyanis még nem értek mélyre.
Pecznyik Béla azt mondja, hogy lehet öntözni, de ezzel jó lesz vigyázni. Az egyik ismerőse két éve így ugyan megmentette az ültetvényét, de akkor a növény ezt megszokta, és nem volt hajlandó mélyebbre tolni a gyökereket. Locsolni pedig igen költséges, ráadásul a jelenlegi szőlőárak olyan alacsonyak, hogy nem éri meg termelni. Lehet, hogy hamarosan kivágja a szőlőit ez a termelő.
Tavaly egy jobb adottságú Bianka ültetvény 200 mázsával fizetett hektáronként, az idén 20 százalékkal kevesebbet adott. A 135 forintos ár pedig szerény a művelési költségek fedezésére. A környéken termesztett cserszegi fűszeres kiváló szőlőt ad, de a termése jóval kisebb, a felvásárlási ár ugyanannyi, így ott veszteséges a termelés. Páhiban és a környéken extrém a a környezeti helyzet. – Minél nagyobb az aszály, annál kisebb a kipárolgás, így esélye sincs annak, hogy leessen az eső. Az a tapasztalat, hogy a Dunánál, szinte megállnak az eső felhők. A Dunántúlon leesik, aminek itt kellene fogalmazott a gazda.
– Hogy mi a jövőkép? Pesszimista vagyok. Természetesen lehet locsolni. De a vízjogi engedélyek megszerzése, az elektromos áram kivezetése a földekre, rengeteg idő és rengeteg pénz. Az idő mára már elfogyott, akár csak az a tartalék pénz is, amelyet erre kellene költeni. Ha lenne elegendő anyagi összeg a locsoláshoz az a kérdés, hogy vajon ezeket a költségeket a bevételi haszonból később ki lehet-e termelni? A mezőgazdaság nem az a terület, ahol nagy pénzekre lehet szert tenni. Talán a zöldségtermesztésre lehetne átállni a termelőknek, de az költséges. Ott a locsolás elengedhetetlen. Itt jön a kérdés? Milyen irányban lépjen az a gazda, aki még hisz abban, hogy a Homokhátságon megáll a kiszáradás folyamata, és lépések történnek az elsivatagosodás megállítása érdekében – mondta a gazdaköri elnöke – írta cikkében a vármegyei hírportál.
