Libatenyésztők tanácskoztak a városházán
Képgaléria
Az INTEGRÁL Zrt. és a Baromfi Termék Tanács közös rendezvényét 25. alkalommal szervezték meg. – Amikor 1999 novemberében az első alkalommal egy tanácskozást hívtunk össze a tenyésztőink számára, magunk sem gondoltuk, hogy eljutunk a mai, 25. alkalomig. Nem beszélve arról, hogy az első, és utána még néhány tanácskozáson is csak egy szűk, szakmai társaság vett részt. Aztán a Libafesztivállal együtt a tanácskozás is egyre népszerűbbé vált. A sikeres rendezvények, a nagy érdeklődés évről évre arra ösztönöz minket, hogy újra és újra megszervezzük rendezvényünket. Ma már a kacsás, libás ágazat szereplői számon tartják a Libafesztivált, hiszen az ágazatban szereplők számára hasznos találkozási lehetőséget kínálunk – fogalmazott a konferencia kapcsán Vajda Tamás, a félegyházi baromfifeldolgozó üzem igazgatója. Hozzátette azt is, hogy a rendezvény irányt mutat abban, hogy a víziszárnyas-ágazatban is létrejöjjön egy szervezett összefogás, együttműködés a termelési folyamat minden szereplője között. A program összeállításánál törekedtek arra, hogy a résztvevők ismertetőt kapjanak az állattenyésztés és a víziszárnyas-ágazat aktuális kérdéseiről, az ágazatban folytatott tudományos kutatások eredményeiről, valamint a körülöttük lévő változásokról.
– Az ágazatban szereplők számára hasznos találkozási lehetőséget kínálunk. Az eddig megtartott rendezvényeken több mint 100 előadást hallgattunk meg. A tanácskozás és a fesztivál küldetése a hagyományápolás, az értékteremtés, az ágazat formálása. Magyarország, és különösen ez a térség a libatartásról, a libamáj-előállításról is ismert. Szeretnénk ezt a hagyományt megtartani és még hosszú időn keresztül folytatni. Bízom benne, hogy a mai tanácskozás hozzájárul a jelenlévők szakmai ismereteinek bővítéséhez, lehetőséget teremt a tapasztalatcserére, kötetlen beszélgetésekre – emelte ki az üzemvezető.
A megjelenteket dr. Felkai Beáta Olga, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár köszöntötte, és tájékoztatta a jelenleg elérhető pályázati forrásokról. – A szárnyas feldolgozás kiemelt területünk, exportképes is, és pont a liba-kacsa ágazat az, ahol jelentős a hozzáadott érték, és nagyon örülünk annak, hogy ebben az exportképesség is folyamatosan nő. Jelenleg két állattartó telepes felhívásunk van, mind a kettő hamarosan pályázható lesz. Van egy komplexebb felhívásunk, ahol akár 5 milliárd forint értékben is lehet majd pályázni, illetve van egy kisebb, 200 millió forint értékben – mondta. Hozzátette azt is, hogy a feldolgozási részen is elérhető egy 5 milliárdos keretű nagyobb forrás és egy kisebb értékű, 50 milliós keret. Emellett genetikai szempontú forráskiírásokat is terveznek. A közvetlen források mellett felhívta a figyelmet az olyan jellegű támogatásokra is, amik a jövedelempótlásra kínálnak lehetőséget, mint például a mezőgazdasági biztosítási rendszer. A madárinfluenza kapcsán a kártalanítási rendszer módosítását emelte ki.
Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere arról beszélt, hogy a város ebben az évben több jeles évfordulót ünnepel. Ebből az egyik legjelesebb az, hogy 250 évvel ezelőtt, 1774. február 4-én Mária Terézia királynő mezővárosi rangot adott a városnak. – Ha ma végigmegyünk a városon, és áttekintjük az itt található cégeket, akkor is tapasztalhatjuk, hogy a mezővárosi jelleget megtartottuk. Kecskeméten az autóipar már megvetette a lábát, de ez Kiskunfélegyházát nem hatotta meg különösebben, hiszen az itt található sütőipari cégek, baromfi- és sertésfeldolgozó cégek és egyéb, mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalatok olyan szintű fejlesztéseket hajtottak végre az elmúlt egy évtizedben, ami egyértelműen letette a voksot amellett, hogy Félegyháza a mezővárosi létét szeretné fenntartani, és szeretné ezt az irányvonalat követni – mondta.
Hangsúlyozta azt is, hogy Kiskunfélegyháza 25 évvel ezelőtt, 1999-ben alapította meg a libatenyésztők szakmai fórumát és a hozzá tartozó fesztivált, ami mára már a város egyik legkedveltebb rendezvényévé vált. – Ez viszont nem jöhetett volna létre, és nem maradhatott volna fönn, hogy ha nem találunk olyan partnereket a városban, akik lokálpatriótaként kiállnak a rendezvény mellett. Szeretném külön kiemelni az INTEGRÁL Zrt. szerepét és dr. Horváth Sándor elnök-vezérigazgató támogatását, hiszen voltak nehéz idők, amikor a városnak nem volt elegendő anyagi forrása a program megvalósítására, de a cég teljes mellszélességgel állt ki a rendezvény mellett, és a mai napig komoly partnerünk a megvalósításban. Emellett igen fontos az, hogy egy város támogatókra leljen a legmagasabb politikai körökben is. Itt szeretném kiemelni, hogy Lezsák Sándor elnök úr hosszú évek óta támogatja a rendezvényt, fővédnöki szerepet tölt benne, és folyamatosan segít nekünk abban, hogy országos szinten is elismert rendezvénnyé váljon a fesztivál – tette hozzá.
A víziszárnyasok kapcsán azt is elmondta, hogy az élet egyfajta iránymutatása a város részére, hogy a városi könyvtár homlokzatán egy lúd található. – Hiszem, hogy a város szellemiségét meghatározza az, hogy sok-sok évvel ezelőtt oda került ez a lúd, egyfajta iránymutatást adva, hogy a városnak és szárnyasoknak kapcsolata van. Öröm azt tapasztalni, hogy a víziszárnyas-ágazatban résztvevők látni akarják azt, hogy mi a jövője ennek az iparágnak, hiszen egy húzóágazatról beszélünk, egy olyan ágazatról, ami a magyar agrárium létét meghatározza – zárta beszédét.
Dr. Horváth Sándor, az INTEGRÁL Zrt. elnök-vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a hallgatóság sorai között ülő idősebb és fiatalabb résztvevők jól mutatják, hogy az ágazatnak volt múltja, van jelene és lesz jövője is, hiszen Kiskunfélegyházán és környékén nagy hagyományai vannak a hízottliba- és a -kacsa-tartásnak. – Amikor 25 évvel ezelőtt életre hívtuk a tanácskozást, akkor a már felgyülemlett termelői, szakmai tapasztalatokat próbáltuk a fejlődés felé orientálni. A rendszerváltást sikeresen túléltük, a hízottbaromfi-ágazat, a víziszárnyas-ágazat fennmaradt és jelentős export tényezője a magyar külgazdaságnak. Úgy gondolom, hogy ez bizonyítja az ágazat életképességét, de mi a jövő? A jövő természetesen a fejlődés, és a fejlődéshez pénz kell, de azt hiszem, hogy az ágazat van már olyan erős, hogy megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezünk, különösen akkor, ha ehhez megfelelő pályázati lehetőségek is társulnak. De nem mehetünk el amellett sem, hogy a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és a víziszárnyas-ágazatot is elérte a digitalizáció. Bizony, szervezeti változásokon is keresztül kell, hogy menjünk, ezt mindenki tudja, de a siker és a tovább élés érdekében ezt végre is fogjuk hajtani – fogalmazott.
A szakmai program résztvevőit Lezsák Sándor országgyűlési képviselő is köszöntötte, kiemelve a jubileumi konferenciára készült kiadványt, amely az elmúlt 25 év programjait foglalja össze. Beszélt arról is, hogy az ágazat szereplői az elmúlt években különféle megpróbáltatásokon estek át, úgy, mint a koronavírus, az energia és az üzemanyag árak emelkedése és a különféle állatbetegségek. A konferencia lényege pedig pont az, hogy előtérbe kerüljenek a kihívások, a jelenlegi problémák. Beszédében a diákhitelhez hasonló munkáskölcsön lehetőségére is felhívta figyelmet, amelyet az ágazatban dolgozó, végzettség nélküli fiatalok igényelhetnek majd.
A résztvevők négy szakmai előadást is hallhattak. Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács szövetségi titkára a járványvédelmi audit első időszakának tapasztalatait osztotta meg, majd dr. Drobnyák Árpád, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tudományos munkatársa az eltérő fényspektrumok hatásáról beszélt a lúdszülőpárok termelése kapcsán. Ezt követően dr. Ápriliy Szilvia, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állattenyésztési Tudományok Intézet igazgatója számolt be a hazai lúdtermékpiac kihívásairól és perspektíváiról. A konferenciát Flórián Zoltán, az Erste Bank Hungary Nyrt. vezető agrárszakértője zárta a „Tisztítótűz!” című előadásával.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
