Régiségtár, régészeti gyűjtemény története a Kiskun Múzeumban
Képgaléria
A megjelenteket Mészáros Márta, a múzeum igazgatója köszöntötte, aki elmondta, hogy Kiskunfélegyháza várossá alapításának 250. évfordulója tiszteletére indították az előadássorozatot. Sikeres tavaszi szezon után szeretettel ajánlja az őszi előadásokat is, ezúttal a Régiségtárból régészeti gyűjtemény címűt.
A szót Soós Roland régész vette át, aki a régiségtárról, a múzeumalapításról, valamint a múzeumban is megtalálható nagyon fontos La-Téne kori bronz övláncról tartott beszámolót. Megtudtuk, hogy a régiségtár és így a későbbi múzeum alapításában fontos szerepet játszott Milecz János, aki 1841. szeptember 8-án született Tápiógyörgyén. Egerben, majd Győrött járt iskolába, bencés papként végzett. Gyakorló tanárként került Kiskunfélegyházára 1863-ban, a Városi Katolikus Algimnáziumban vállalt munkát. Algimnáziumi jelenléte alatt ültette el azt a „magot” a helyiekben, ami később a régiségtár megalakításához vezetett. Bár elhagyta Félegyházát, de szellemi hagyatéka, tervei tovább éltek az utódokban. Gyűjtői és ösztönző munkája ébresztette rá a városiakat, hogy fontos lenne létrehozni egy régiségtárat. Erre 1876-ban került sor az algimnázium falai között, ahol tanárok voltak az első gyűjtemények őrei.
1900-ban Szalay Gyula veszi át a gyűjteményőri feladatot, ekkor már 3 különböző tárat említenek meg a feljegyzések: a régiségtár és éremtár mellett történelem és philologiai tárat is. Szalay Gyula 1901-ben indítványozta, hogy hozzanak létre egy Kis-Kun múzeumot, amit 1902 decemberében el is fogadott a város. Szalay Gyula alapító és múzeumőr lett. 1903-ban Milecz János meghalt, hagyatékát a városnak adományozta. 1905. július 9-én a városi közgyűlés elfogadta a múzeum szervezési és működési szabályrendeletét, majd két évre rá állami felügyelet alá helyezték az intézményt. Utóbbi folyományaként az bekerült így a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége alá.
Az előadás folytatásában a megjelentek megismerhették annak a késő vaskori övláncnak a történetét, amely ma is megtekinthető az intézményben. Megtudtuk, hogy előkerülésének körülménye tisztázatlan, 1906 és 1912 között szőlőforgatás közben bukkanhattak rá a Közelszőlőben. Az övlánc mellett két kerámia tárgy is bekerült a gyűjteménybe, ám ezekről kiderült, hogy egymástól teljesen függetlenek, közöttük kapcsolat kizárható.
Az érdeklődők az előadás végén kérdéseket tehettek fel a régésznek és az említett tárgyat megtekinthették az intézményben.
Z. A.
Fotó: Fantoly Márton
