Az alsótemetőben látogatták meg a Mórákhoz köthető pedagógusok síremlékeit

Folytatódott a Móra-emlékévhez köthető Temetőkerti séta. Ezúttal az Alsótemetőbe látogattak el a megemlékezők. Kállainé Vereb Mária, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy az esemény a Móra-emlékév részeként szerveződött, és azon tanárok síremlékeit keresik fel, akik tanították Móra Istvánt vagy Móra Ferencet. A programnak már volt egy előzménye: korábban a Felsőtemetőben öt egykor élt tanár sírját látogatták meg az egyesület tagjai. A tanárok mind szerepelnek az egyesület által szerkesztett és kiadott, Mórák tanárai című könyvben.

A megemlékezések Szente József sírjánál kezdődtek, aki Móra Ferenc 4. elemi osztályában volt tanítója. Róla Seres Judit, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár munkatársa beszélt. Szente 1862-ben született Kiskunfélegyházán. Először kisebb településeken volt segítő tanító, majd a félegyházi katolikus népiskolában tanított, ahol később igazgató lett.

Szabó Mihályról szintén Seres Judit emlékezett meg. Szabó 1849-ben született Kiskunfélegyházán, az ótemplomban kötött házasságot 1877-ben, és három gyermeke született. Testnevelést tanított a fiatal Móra Ferencnek és Holló Lászlónak is, emellett városi képviselőként és több egyletben is aktívan részt vett.

Kristóf Ferencre Kapus Béláné emlékezett. Gazdálkodó szülők gyermekeként született 1859-ben. Tanulmányait szülővárosában végezte, és itt szerezte meg tanítói oklevelét is. Először helyettes tanítóként dolgozott, majd teljes jogú tanítóként folytatta pályafutását. Móra Ferencet a 3. elemiben tanította.

Szőke Antalról szintén Kapus Béláné emlékezett meg. Ő volt a város első fényképésze, a Félegyházi Protestáns Egyház egyik alapító tagja, valamint a tanítóképző iskola tanára. Szőke 1842-ben született Cegléden, tanítói képesítését Nagykőrösön szerezte. A Csongrádi tanítóképző első tanári karának tagjaként szépírást és rajzot tanított, többek között Móra Istvánnak.

Mihálovics Alajos életútját Tóth Istvánné ismertette. Kiskunfélegyházán született és itt járt iskolába egészen a középiskola alsó osztályáig, majd felsőbb tanulmányait Kecskeméten és Szegeden folytatta. A budapesti egyetemen szerzett matematika- és fizikatanári oklevelet. Kiskunfélegyházán házasodott meg, három gyermeke született, és több mint harminc éven át tanított a városban.

Bajáki Jánosról szintén Tóth Istvánné emlékezett meg, kiemelve, hogy nagyon kevés információ maradt fenn róla. Tantestületi jegyzőkönyvekből tudhatunk róla valamelyest: 1873-ban már Kiskunfélegyházán tanított, és sokat foglalkozott a tanítás hatékonyságának növelésével.

Baróti Lengyel Imréről Kállainé Vereb Mária emlékezett meg. Ő 1869-ben született Erdélyben, Baróton, és középiskolai tanulmányait Brassóban végezte. Holló László hívására érkezett 1894-ben Kiskunfélegyházára, ahol élete végéig maradt. Móra Ferencet a 6. és 8. osztályban tanította.

Klór Jánosról Kapus Béláné osztotta meg az ismereteket. Kevés információ áll rendelkezésre róla, de annyit tudni, hogy Móra István alsós tanítója volt, és sokat segített a családnak abban, hogy István továbbtanulhasson.

A megemlékezés utolsó állomása az Ulrich család kriptájánál volt. Itt két, Mórához is köthető személy sírhelye található. Idősebb és ifjabb Ulrich Istvánról Kapus Béláné emlékezett meg. Az édesapa Budapestről származott, és Kiskunfélegyházán a Sarlós Boldogasszony templom kántora és a gimnázium énektanára volt; többek között Móra Istvánt tanította. Ifjabb Ulrich István Ceglédbercelen született, több helyen tanult, és 1872-től az algimnáziumban tanított Kiskunfélegyházán. A boszniai mozgósításkor katonai szolgálatba hívták. Móra István visszaemlékezésében szigorú pedagógusként jellemezte őt.

A síroknál az egyesület tagjai mécsest gyújtottak és elhelyeztek egy szál fehér virágot így leróva tiszteletüket az egykor élt pedagógusok előtt.

B.D.