Kiskunfélegyháza a jövő nyertese lehet a megyei elnök szerint
– Amikor októberben megválasztottak, az első hivatalos utam a vármegye legkisebb településére, Bácsszentgyörgyre vezetett, ahol mindössze százan élnek. Ezt követően Kiskunfélegyházára látogattam, hiszen a vármegyében, a megyei jogú városok után, ez a legnagyobb település. Célom, hogy ciklusom alatt minden településünket meglátogassam, mert számunkra a legkisebb falu is ugyanolyan fontos, mint a nagyobb városok – mondta Vedelek Norbert. Rideg László utódját terveiről, vezetői szemléletéről és a vármegye 119 településének fejlesztési kilátásairól kérdeztük.
– Fiatalon, de komoly tapasztalat birtokában talált Önre a feladat. Milyen szakmai múlt előzte meg az elnöki posztot?
– 1980-ban születtem Kiskunhalason. Általános és középiskolai tanulmányaimat Baján végeztem, majd Szegedre kerültem, ahol a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szereztem diplomát történelem-művelődésszervező-média szakon. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakon, kiegészítő képzés keretében szereztem egyetemi diplomát. 2006 és 2010 között Zsigó Róbert országgyűlési képviselő irodavezetőjeként dolgoztam, majd polgármesterré választása után felkért, hogy Baján vezessem a polgármesteri kabinetet. 2014-ben a város alpolgármestere lettem, 2019-ben a vármegye alelnöke. 2024-ben a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat elnökévé választottak. Családommal Baján élek, feleségemmel két kislányt nevelünk.
– Milyen közvetlen és közvetett hatást gyakorol a vármegyei önkormányzat munkája a települések életére, fejlődésére?
– A vármegyei önkormányzat a nevével ellentétben nem klasszikus települési önkormányzat. Míg a települési önkormányzatok feladatai közé számos üzemeltetési, operatív tevékenység tartozik, addig a vármegyénél fő tevékenységünk a település és területfejlesztés. Ez egy kiszámítható, tervezhető működést tesz lehetővé, hiszen a munkánk ritmusát a fejlesztési projektek életciklusa adja. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz ehhez biztosít forrást. A hírekben gyakran hallhatunk az uniós pénzek körüli problémákról, amelyek a TOP Pluszt is érintik. Jelenleg a kormány saját forrásból biztosítja az operatív program pályázatainak finanszírozását. Célunk továbbra is az, hogy a vármegye minden településén legyen fejlesztés a TOP Plusz keretében, ahogyan az előző ciklusban is. A TOP-ban Bács-Kiskun megyében összesen 117 milliárd forint értékben 782 pályázat valósult meg, így egyetlen település sem maradt ki: sorra újultak meg közintézmények, parkok, épültek utak, óvodák és bölcsődék. Bízom benne, hogy ezek a fejlesztések hozzájárulnak a helyben élők életminőségének javításához.
– Milyen alapelveket, hangsúlyokat szeretne érvényesíteni megyei elnökként a munkájában?
– Szokták tőlem kérdezni, hogy akkor most tulajdonképpen hol is van az irodám, melyik településen? Erre viccesen azt szoktam válaszolni, hogy az autóban. Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű vármegyéje, az nem lehet, hogy valamit csak Kecskemétről, vagy csak Bajáról lehet elintézni, sokat megyünk a vármegyében a kollégáimmal.
A vármegyei ügyek kapcsán alapvetés, hogy több pólusú megyét alakítsunk ki. Kecskeméten van az önkormányzatunk központja, Baján pedig a Nemzetiségi Központ szolgálja ki a nemzetiségi önkormányzatokat. A roma nemzetiségi önkormányzat a terveink szerint Kiskunhalas központtal végzi majd a munkáját. Itt megjegyezném, hogy az országban egyedülálló módon nálunk lett először roma alelnök, képviselve a cigányság ügyeit. Nemesnádudvaron turisztikai célú beruházásnak köszönhetően megnyílt a Borbagoly pince, ahová sok szeretettel várunk mindenkit. Ballószögön vármegyei projekt keretében építettünk iparcsarnokot. A terveink között szerepel további vidéki telephelyek kialakítása.
A vármegyei önkormányzati munkában elsődleges partnereink a települési önkormányzatok. A rengeteg települési feladatuk mellett a polgármesterek mindig lelkiismeretes partnereink. Mi pedig más perspektívából, nagyobb területi egységeket látunk, így kovásza tudunk lenni a hálózatos, több települést érintő fejlesztéseknek is. Tapasztaljuk, hogy a kormányzati szándék is ebbe az irányba halad, hogy járási szinten, több települési önkormányzat együtt hajtson végre fejlesztéseket, ez a jövő területfejlesztési iránya.
Úgy gondolom, hogy a vármegyei önkormányzatnak szolgáltatni kell a települések felé, ehhez a vármegyei hivatalnál és a vármegyei cégünknél is rengeteg tapasztalt, rutinos, jól felkészült kolléga áll rendelkezésre.
– Hogyan látja Bács-Kiskun vármegye adottságait, kilátásait?
– Minden adott a további fejlődéshez a vármegyében! Olyan gazdasági központok alakultak ki, amelyek képesek lendületet adni teljes agglomerációjuknak. Ugyanakkor vannak leszakadó térségek is, ahol az a fő feladatunk, hogy a hátrány mértékét csökkentsük. Ezt a szempontot a TOP Pluszban is érvényesítjük.
– Megítélése szerint milyen súlya, szerepe van Kiskunfélegyházának vármegyei szinten?
– Láthatjuk a kormányzat által támogatott nagyberuházásokat, melyek a következő időszakban már éreztetni fogják a hatásukat. Úgy gondolom, hogy ezeknek a folyamatoknak nyertese lehet Kiskunfélegyháza és környéke is. És abból a szempontból is szerencsések a kiskunfélegyháziak, hogy olyan polgármesterük van Csányi József személyében, aki pontosan látja a város fejlesztésének irányát, jól kézben tartja azt, a jövőt építi. A gondos polgármesteri munka eredményéről mindenki meggyőződhet Kiskunfélegyháza rendezett utcáit járva. Fontos partnernek tartom a munkában Csányi polgármester urat, hiszen mindig megtaláljuk a közös hangot.
T. T.
Fotó: Fantoly Márton
