Sok termelőt állíthat válaszút elé az aszály
– Az aszályos nyár után október elején 110 milliméter eső esett, ami arra tökéletes volt, hogy a talajmunkát elvégezzék a gazdák az őszi vetések alá. A földek viszont újra kiszáradtak. Jobban hasznosult volna, ha ez a mennyiség nem két hét alatt, hanem egyenletesen, két hónap alatt érkezik. A kalászosok nyári közepes termése sok esetben sajnos arra volt elég, hogy fedezze a költségeket, a tavaszi kapásnövények, a kukorica, a napraforgó hozama idén ismét bukás volt. Országszerte aszálykárokkal néztek szembe a gazdálkodók, ezúttal a jellemzően csapadékkal egyenletesebben ellátott dunántúli régió is megérezte azt, amivel az Alföld évek óta küzd. Az országos aszálykárra fordítható összeg szám szerint magas, viszont a támogatásra pályázók száma is jelentős. Így a kapott összeg – ha egyáltalán jogosult rá az érintett – elenyésző, jellemzően meg sem közelíti az adott gazda kárát.
– Sajnos jelen esetben a hatalmas ráfordítási költségek mellett, a csekély termésátlagok és a nem túl magas felvásárlói árak függvényében gyorsan rá lehet jönni, hogy a szántóföldi növénytermesztés nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé a régióban. Néhány gazdálkodó az öntözést próbálja előtérbe helyezni és optimalizálni a termésátlagait, ami szintén jelentős beruházási költséget vonz. Ez a megoldás kisebb vállalkozók számára járhatatlan út ebben a gazdasági helyzetben. Én, amióta az eszemet tudom, a mezőgazdasági termelés nyújtotta családunk fő bevételi forrását, nálunk már a nagyszülők is ebből éltek. Abban viszont biztos vagyok, hogy az időjárás viszontagságai, az éghajlatváltozás következményei, továbbá a gazdasági helyzet változásai a közeljövőben több termelőt fognak válaszút elé – fogalmazott Kis-Czakó Máté.
Z. A.
