Tűzhányók nyomában – folytatódott a földrajzi szabadegyetem a könyvtárban

A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár földrajzi szabadegyetem ismeretterjesztő sorozatának vendége Gruber László középiskolai tanár volt, aki a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium pedagógusa, a Szegedi Tudományegyetem óraadója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Előadásában utazásai során megismert aktív és inaktív tűzhányókat mutatta be.

Az esemény egy rövid földrajzórával kezdődött, amely során részletesen megismerhettük a vulkánok működését. A vulkán olyan földtani képződmény, amelyen keresztül a Föld belsejéből származó magma, gázok és hamu a felszínre tör. A vulkánok kialakulása a Föld belső folyamataihoz kötődik, és leggyakrabban a tektonikai lemezek találkozásánál alakulnak ki.

Hogyan alakulnak ki a vulkánok?

A földköpenyben vagy a földkéreg alsó részein található kőzetek megolvadnak, létrehozva a magmát. A magma, kisebb sűrűsége miatt, felfelé áramlik, és a földkéreg repedésein keresztül utat találhat a felszín felé. Amikor a magma eléri a felszínt, lávaként, vulkáni hamuként vagy gázokként távozik, kialakítva a vulkán jellegzetes kúpját.

Hol fordulnak elő vulkánok?

Lemezhatárok mentén: Például a Csendes-óceáni "Tűzgyűrű" térségében.

Lemezek belsejében: Például a Hawaii-szigetek esetében, ahol a forrópontos vulkanizmus hatására keletkeznek.

Gruber László kiemelte, hogy Magyarországon nagyon csekély az esélye bármelyik vulkán újraéledésének.

Előadásában a Balaton-felvidék magyar vulkanikus képződményeitől kezdve a Szent Anna-tó kialakulásán keresztül számos érdekes helyszínt bemutatott. Olaszország aktív vulkánjairól lenyűgöző képekben gyönyörködhetett a közönség, valamint Izland egyedi vulkanikus jelenségeiről is hallhattak érdekes történeteket. Az előadást az etiópiai Erta Ale vulkán bemutatásával zárta.

Veszélyek a vulkánok közelében
Kérdésünkre Gruber László elmondta, hogy a hígan folyó lávával járó kitörések kevésbé veszélyesek, mert az elől könnyebben lehet menekülni, és az ilyen vulkánok környékén élők jobban fel tudnak készülni. A robbanásos kitörésekkel járó hamufelhők viszont sokkal veszélyesebbek, mert kiszámíthatatlanabbak, és nehezebb ellenük védekezni. Szerencsére az utóbbi évtizedekben a vulkanológia terén elért fejlődés miatt az ilyen eseményekre is felkészültebben várnak, mint például egy földrengésre.

Gruber László kiemelte, hogy a vulkánok iránt érdeklődőknek érdemes Olaszországba látogatni, ahol olyan híres vulkánokat találhatnak, mint a Vezúv, amelynek esetleges kitörése az utóbbi időben többször felmerült, vagy az Etna, amely évente akár többször is kitör. Izland azonban véleménye szerint a legszebb és legérdekesebb vulkáni terület.

B.D.

Kövessen minket a Facebookon is!