Hagyományos és virtuális kiállítás nyílt a Kiskun Napok emlékeiből
Képgaléria
A gazdag, több mint ezer dokumentumot tartalmazó kiállításanyagot dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta főlevéltáros mutatta be az érdeklődő közönségnek. Elmondta, hogy a város modern- és jelenkori történetében számos alkalommal szervezett egy‑ vagy többnapos rendezvényeket, azzal a céllal, hogy a település idegenforgalmát és gazdaságát élénkítsék. Ezek az események a hagyományőrzést, a szórakoztatást, a közösségépítést, valamint az együvé tartozás tudatának erősítését szolgálták. Félegyháza ilyen jellegű programmal először 1934-ben jelentkezett, ekkor kezdődött a Kiskun Napok sorozata. Az utolsó Kiskun Napokat 2001-ben tartották meg.
Kiderült az is, hogy elmúlt évtizedek alatt többféle nevet adtak a rendezvénynek, kezdetben az „idegenforgalmi nap”, „Kiskun Nap”, „Félegyházi Nap”, „Kun Nap”, „Kiskunfélegyházi Nap” elnevezéseket használták, 1959-re azonban már állandósult a végleges, „Kiskun Napok” névalak. Az elnevezéshez hasonlóan a program időzítése is korszakonként eltérően alakult. Megtörtént, hogy két, egymást követő évben is szerveztek Kiskun Napo(ka)t, de olykor több mint egy évtized is eltelt a két rendezvény között. Eleinte inkább ősszel vagy nyár elején tartották, 1948-tól azonban rendszeressé vált az augusztus 20-ához kötődő ütemezés.
– A Kiskun Napoknak közös vonása volt, hogy komoly közösségteremtő erővel rendelkeztek, nagy tömegeket mozgattak meg és erősítették a lakosság lokálpatriotizmusát. A Kiskun Napok az évek során egy financiális okokból létrehozott propagandarendezvényből a hagyományőrzést is erősítő, kulturális-gazdasági célokat is szolgáló, főleg szórakoztató célú, fesztivál jellegű városi eseménnyé vált – mondta dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta főlevéltáros.
Hozzátette azt is, hogy a Kiskun Napok történetét bemutató virtuális kiállítás készítése során minél teljesebb körű anyaggyűjtésre törekedtek. A tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának Kiskunfélegyházi Részlege, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum összefogásával és a lelkes félegyházi magánszemélyek közreműködésével jött létre. A három közgyűjtemény őrizetében lévő összes, témába vágó dokumentumot kiegészítették a korabeli sajtóban megjelent újságcikkekkel, illetve magántulajdonban lévő emléktárgyakkal is.
– Arra vállalkoztunk, hogy egy virtuális platformon egyesítjük, illetve mutatjuk be az 1934 és 2001 között megrendezett tizenhárom Kiskun Nap fennmaradt relikviáit. A kiállításunkon láthatóak fényképek, újságcikkek, sajtófotók, aprónyomtatványok, plakátok, meghívók, emléklapok, oklevelek, programfüzetek, kiadványok címoldalai, étlapok, tárgyi emlékek képei. A kiállításanyagot kiterjesztjük azokra az eseményekre is, amelyek csak lazábban kapcsolódnak a Kiskun Napokhoz, viszont eddig nem foglalkozott velük sem a helytörténetírás, sem a vonatkozó szakirodalom. Így olyan érdekességeket is találunk a virtuális kiállításban, mint „A dán történet”, az 1939-es, meg sem tartott Kiskun Napok, az 1943-as városi jubileumi megemlékezés, az 1946-os újjáépítési kiállítás, valamint az 1980-as és 1990-es évek Félegyházi Napjai és Félegyházi Ifjúsági Napjai – részletezte.
A tárlat emléket állít Kiskunfélegyháza hagyományépítési és identitáskeresési törekvéseit leképező Kiskun Napok rendezvénysorozatnak. – Virtuális kiállításunk tisztelgés az 1934-es első Kiskun Nap 90. évfordulója előtt, valamint ajándék a 2024-ben várossá válásának 250. évfordulóját ünneplő Kiskunfélegyháza jelenlegi, innen elszármazott, egykori, valamint majdani lakosainak, illetve mindenkinek, aki kötődik a településhez, érdeklődik múltja, helytörténete iránt– összegezte a főlevéltáros.
A kiállítási anyag 2025. január végéig tekinthető meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. A virtuális tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának honlapján érhető el.
G.E.
Fotó: Fantoly Márton
