Ma van az aprószentek napja

Kik az aprószentek és miért volt szokás ezen a napon a vesszőzés? Kiderül cikkünkből.

Kik azok az aprószentek?

A Biblia szerint, amikor Heródes meg akarta öletni a gyermek Jézust, Betlehem környékén minden fiú csecsemőt lemészároltatott. A Jézusért mártírhalált halt kisgyermekeket nevezzük aprószenteknek, és december 28. az ő napjuk immáron 1500 óta. A naphoz sok, elsősorban gyermekekhez köthető népszokás is kapcsolódik.

A legtöbb európai országban, és magyar nyelvterületen is sokáig, körülbelül a második világháborúig élő hagyomány volt a vesszőzés, melynek során a legtöbb helyen a fiú gyermekeket, néhány helyen a házról házra járó legények a lányokat, másütt az egész családot, sőt még az állatokat is megcsapkodták frissen vágott vesszővel, hogy így a rossz szellemek ne lehessenek rájuk hatással, és a jövő évben minden szerencsétlenség elkerülje őket. Jók legyetek! Vagy mégse…

Az aprószentek napjához köthető hagyományok többsége játékos dolog, amit mi sem bizonyít jobban, mint az egyik mondóka, amit a fiú gyermekek megvesszőzése közben kell mondani a néphagyomány szerint:

Szófogadó légy, jó légy, Ha lenek küldenek, főnek menj, Ha főnek küldenek, lenek menj.

Római gyökerek

Bár az aprószentek keresztény ünnep, valószínűleg, mint sok más, ez is régebbi hagyományokra vezethető vissza. A római korban például ezen a napon ajándékozták meg a gyerekeket, ezzel is magyarázható, hogy miért volt szokás a vesszőzni járó fiúknak régebben diót, mogyorót, esetlen néhány forintot adni.

Hányan vannak az aprószentek?

Azzal sem árt tisztában lenned, hogy hányan vannak az aprószentek, a hagyomány szerint ugyanis, aki nem tudja a választ, vagy nem felel azonnal, az bizony ma kikaphat. Bár a valós, bibliai esettel kapcsolatban nem tudhatunk számot, a különböző hagyományok szerint – attól függően, hogy az ország mely területén szegezik neked a kérdést – helyes válasz lehet a 365, a 144 ezer, de az is, ha azt feleled, minden sarokban egy szakajtóval.

Irodalmi vonatkozások

Bár az aprószenbtekhez köthető hagyományok játékosak és kedvesek, a nap eredete valószínűleg a történelem egyik legszomorúbb eseménye. Nem csoda hát, hogy több művészt is megihletett a kisgyermekek lemészárlása és a szülők felfoghatatlan bánata.

„Temetés lesz holnap. Jertek el, oh jertek! Látogassuk együtt a temetőkertet; Nem irtózom többé; Fektessük le halvány gyermekimet szépen – Kik alusznak immár az Úrnak kezében, Fiaitok közzé. Íme, a szép tavasz kiesett az évből, Egy nemzedék holt ki az emberiségből, Nyugszik temetőben; Serdül Bethlehemnek, felnő számos ifja: De egynek se lészen születése napja E két esztendőben. ”