Értékjáró sétán a város szívében

Turistáknak, félegyháziaknak, iskolás csoportoknak, kisgyermekes családoknak, de még az időseknek is kellemes és élményekkel teli kikapcsolódást kínál a Tourinform iroda legújabb sétája. Útnak indulunk hát mi is, és felfedezzük, milyen értékeket rejt Kiskunfélegyháza.

Városszerte járva egyre több helyen találkozhatunk apró faládikókkal, oldalukon „értékjáró játék” felirattal. A Tourinform irodában átvehető sétafüzettel a város tizennyolc értékét fedezhetjük fel, köztük Petőfi Sándorhoz és Móra Ferenchez kapcsolódó épületeket, szakrális, művészeti, sportolási és gasztronómiai helyeket.

A város főterét a vasútállomástól indulva közelítjük meg, és néhány lépés után máris felfedezzük az első ládát, amely a Kossuth utcai platánfasort jelöli. A város ligetes sétánya különleges természeti értéket képvisel, így nem csoda, hogy a több mint százéves fák egészségi állapotát a város kiemelten gondozza.

Következő megállónk a sportcsarnok, ahol a város sportbüszkeségeinek arcképcsarnokát találjuk. A sikeres sportolók és olimpikonok között Csontos Piroska atléta paralimpikon, Lőrincz Krisztina evezős paralimpikon, Vadász László sakkmester olimpikon és Messzi István súlyemelő olimpikon fotóját is felfedezzük.

A városközpont felé haladva előbb a neoreneszánsz stílusú Szent István-templomba, majd Kovács János cukrászmester üzletébe térünk be. A Kulináris Olimpián aranyérmet nyert cukrászmester különleges süteményekkel, forró italokkal várja a vendégeket. Teázás közben azt is megtudjuk, hogy a város kérésére megalkotta Félegyháza tortáját, a Holló-kockát, a Kokárda desszertet, valamint a város 250. jubileumi süteményét.

Utunk a Móra Ferenc Gimnázium oldalsó kertjében kialakított Millennium Emlékparkban folytatódik, ahol a magyar történelem jeles eseményeit és személyeit elevenítjük fel – többek között a mohácsi csatát és a trianoni békeszerződést.

A városközpontba érve az országosan is ismert szecessziós városházánál időzünk, megcsodálva a homlokzaton látható címert, növényi mintákat és a színes mozaiküvegeket. Kis kitérővel a Móra Ferenc Művelődési Központnál és a Korona Patikánál is ládákra bukkanunk. A ma már művelődési központként funkcionáló épület kultúrpalotának épült, Korona szálló elnevezéssel. A lakosok igényeit nagyméretű díszterem, 21 szoba, kávéház, kocsma, nyári mulató, istálló és kocsiszín is szolgálta. A közelében található Korona Patikát Holló-házként is emlegetik, mivel ebben az épületben született Holló László Kossuth-díjas festőművész. 1876-ban létesült itt a város első patikája, ami a mai napig működik.

Az 5-ös számú főút túloldalán a Kiskun Múzeum épülete nyitott kapuval csalogat bennünket. Az egykori Kiskun Kapitányság Székháza 1942 óta ad helyet a múzeumnak. Udvarán igazi kuriózumként áll az ország egyetlen megmaradt alulhajtós szélmalma, a Pajkos-Szabó-féle szélmalom. Rövid itt létünk alatt távolból szűrődő muzsikát hallunk, így indulunk is tovább a hang irányába, a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskolához. Az iskola névadója több szállal kötődik a városhoz. A környéken sok népdalt jegyzett fel, és a város kérésére kilenc zeneművet komponált.

A város főterére érve előbb a Hattyúház épületét, majd a Görögházat keressük fel. A fehér hattyút ábrázoló épületben egykoron vendéglő és mészárszék működött, melynek egyik első bérlője Petőfi Sándor édesapja volt. Ma a Petőfi Sándor Városi Könyvtár várja itt a látogatókat. Ugyancsak üzleti célokat szolgált a Görögház, amely nevét az ott árusító görögkeleti vallású örmény kereskedőkről kapta. Az évek során működött itt városi hivatal, múzeum és halászcsárda is. Ma már pékségként üzemel, de a Görögház hangulatát a régi kékre festett zsalugáteres ablakok még őrzik.

Az épület mellett találjuk a Holló László Képzőművész Kör galériáját, ahol 30-40 fő alkot rendszeresen. A kör 1960-as alapítása óta a város kulturális életének meghatározó közössége.

Értékjáró sétánkon újabb pihenőt tartunk, és betérünk a Félegyházi Pékség főtéri üzletébe. A pékség hagyományos recepteken alapuló termékei nemcsak a városban, hanem országszerte nagy népszerűségnek örvendenek. A családi vállalkozás ma már a város meghatározó munkáltatója és 87 saját mintaboltot üzemeltet országszerte.

A fizikai feltöltődés után lelki útravalót is gyűjtünk, és a város főterén álló Sarlós Boldogasszony-templomban imádkozunk. Ez volt az első kőtemplom a településen, ezért az itt élők Ótemplomnak is nevezik. Érdekessége, hogy az eredeti tornya összedőlt, ezért az újat elé építették, különlegessé téve ezzel a város legöregebb épületét.

Szakrális értékeink között tartjuk számon a jóval kisebb Kalmár-kápolnát is, így ide is betérünk. A díszes kápolnát családi temetkezési helynek szánva építtette Kalmár József – egykori kiskun kapitány – és felesége, Fazekas Anna. Kalmárné az ivóvízellátás javítására díszes ártézi kutat fúratott a kápolna elé, amely 1897-ben készült el. Végakaratuknak megfelelően, a kápolna kriptájában nyugszik Kalmár József, felesége és két fiuk is.

Sétánk zárásaként lerójunk tiszteletünket a város két híres szülötte, Móra Ferenc és Petőfi Sándor előtt is, felkeresve a Petőfi és a Móra utcákban található emlékházakat.

Értékjáró utunkon tizennyolc városi értéket kerestünk fel, és tizennyolc faládikóról gyűjtöttük a betűket, így nincs más hátra, minthogy a kitöltött sétafüzettel visszamenjünk a Tourinform Irodába, és átvegyük értékes jutalmunkat, egy Magyarország látnivalóit ismertető társasjátékot.

G.E.