2025 a remény zarándokainak éve
– Pontosan mit ünnepel az egyház 2025-ben?
– 2025 jubileumi, vagy másnéven szentév az egyházban, vagyis egy különleges kegyelmi és bűnbánati idő, amikor a hívek bizonyos feltételek mellett teljes búcsút nyerhetnek. 1300 óta tartunk jubileumi éveket, általában 25 évente. VIII. Bonifác pápa volt az, aki Jézus születésének 1300. évfordulója alkalmából meghirdette az első jubileumi évet. Az idei szentév egybeesik a 325-ös első egyetemes niceai zsinattal is, ennek az 1700. évfordulóját is ünnepeljük. Ezen a zsinaton alkották meg a hitvallás, vagyis a Hiszekegy imádság szövegezését, de azt is eldöntötték, hogyan számoljuk ki a húsvét időpontját. Ezek a mai napig érvényben vannak, a szentmiséken ma is ugyanazzal a szövegezéssel valljuk meg hitünket, és a húsvétot is a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon tartjuk.
– A 2025-ös jubileum mottója, „A remény zarándokai”. Mire hívja ez a híveket?
– A szentév mondandóját talán a logója fejezi ki legjobban. A fő motívum a kereszt, ami az emberek felé hajlik, ez a felénk hajló Istennek a szimbóluma, aki soha nem hagy el bennünket. Ez a reményünk alapja, de a kereszt jelképezi a hitet is, hogy mi pedig Isten felé fordulunk hittel. A kereszt aljából horgony lesz, ami a remény jelképe, hogy az ember Istenbe kapaszkodva találja meg a biztonságát, a bizalmát, a szeretetét. Mindez egy háborgó tengeren van, ami azt jelenti, hogy az élet viharaiban Isten a reményünk. Négy alak látszik még a logón. Az első a keresztbe, a többi három egymásba kapaszkodik. Ez a világ négy égtájáról érkező embereket jelképezi, akik egymásba és Krisztusba is kapaszkodnak. A zarándok szó a hétköznapi életünkre utal, arra, hogy mindannyian úton vagyunk és ezen az úton hitvallóan, reményteljesen, Krisztusba kapaszkodva járunk.
– A szentév kezdeteként, 2024. december 24-én Ferenc pápa megnyitotta a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amelyen átlépve teljes búcsút nyerhetnek a hívek. Mit jelképez a szent kapu?
– Ezt a szent kaput csak a jubileumi években nyitják meg, egyébként belülről be van falazva és csak kívülről látható. A bűnbocsánatot jelképező eseményeket jelenítik meg rajta tizenhat kis képben. A kapun belépés megérkezés a Jóisten elé, a különleges kegyelmek helyére. Volt már szerencsém átlépni rajta, és elmondhatatlan lelki élményt jelent. Egy megismételhetetlen érzést ad a hatalmas kapu és az a rengeteg zarándok, aki ott van. 2000-ben a legutolsó nagy jubileumi évben 2 millió fiatal ment át egy hét alatt ezen a kapun. Idén 30 millió zarándokot várnak, köztük leszek én is újra, hiszen február első napjaiban zarándoklatot vezetek Rómába.
– Rómába nem mindannyian jutunk el, de hazánkban is sok helyen nyitottak szent kapukat. Félegyháza közelében is találunk?
– A legelső szent éveknél csak a Szent Péter-bazilika szent kapuján való átlépés érte el azt a célját, hogy az ember búcsút nyer. Ezt később kiterjesztették a négy nagy római pápai bazilikára, majd azt is engedélyezték, hogy nem kell feltétlenül Rómába elzarándokolni. Ma már a búcsúnyerési kegyelmeket helyi szinten is elérhetjük. Az egyházmegyében négy búcsúnyerési hely is van: a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház, a kecskeméti Urunk mennybemenetele-társszékesegyház, vagyis a nagytemplom, a hercegszántói Vodica-Máriakert és Petőfiszállás-Pálosszentkút kegyhely.
– Készül-e a plébánia közös zarándoklat szervezésére valamelyik szent kapuhoz?
– A férfiak egyébként is minden hónapban mennek Pálosszentkútra, a nők negyedévente zarándokolnak, így hozzájuk egész évben lehet csatlakozni. Tervezünk egy gyalogos zarándoklatot is nagyböjtben, amihez bárki csatlakozhat majd. Tavasszal és ősszel egy-egy buszos zarándoklatot is szeretnénk az ország távolabbi pontjára, és természetesen Kecskemétre, Kalocsára és Hercegszántóra is ellátogatunk majd, valószínűleg kétkeréken, biciklivel és motorral.
– Mit jelent pontosan a búcsú, és hogyan nyerhető el?
– A búcsú nem elsősorban bűnbocsánatot jelent. A bűnbocsánat az, amikor az ember meggyónja a bűneit és feloldozást nyer. A búcsú pedig a meggyónt és megbocsátott bűnök következményét gyógyítja. Például, a férj egy rossz napja végén összeveszik a feleségével, és csúnyán megsérti. Majd odamegy és bocsánatot kér, és azt mondja neki a felesége, hogy megbocsátok. Ez a bűnbocsánat, a kiengesztelődés. De azt a sérelmet, amit a férj okozott, azt gyógyítani kell. A búcsú a bűneink következményét gyógyító kegyelem. Úgyis mondhatnánk, hogy Isteni gyógyír a bűn okozta sebre.
A zarándoklatra tiszta lélekkel kell elindulni, vagyis elvégezni a szentgyónást, majd a búcsújáró helyen a megfelelő imádságokat kell elmondani. A mi egyházmegyénkben ezt úgy írták elő, hogy szentségimádás, elmélkedés az Oltáriszentség előtt, Miatyánk és Üdvözlégy a pápa szándékára és egy szabadon választott Mária-imádság. A zarándoklatot saját magunkért, vagy egy elhunytért ajánlhatjuk fel, de egy nap csak egy búcsú nyerhető. Mindemellett teljes búcsú nyerhető az irgalmasság és a vezeklés cselekedeteivel is, amennyiben az általános feltételek teljesülnek (tiszta lélek, szentmise és szentáldozás, megfelelő imádságok elimádkozása). Így akár beteglátogatással, böjttel vagy önkéntes és szeretetből fakadó jócselekedetekkel is nyerhető búcsú.
G.E.
Fotó: Fantoly Márton
