A Kiskunságban termett a szőlő negyven százaléka
A legtöbb termés Soltvadkerten (249 ezer mázsa) Kiskőrösön (189 ezer) és Kecelen (155 ezer) szüretelték. A három város terméspotenciálja jelentősen meghaladja a jól ismert Egri vagy akár a Mátrai Borvidékek idei eredményeit, ahol 311 és 305 ezer mázsát kaptak a termelők. A legkevesebb boralapanyag a Nagy Somlói térségben termett, ahol alig nyolcezer mázsát takarítottak be. A megyei eredmények azonban csökkenő tendenciát mutatnak. Míg 2001-2005 között valamivel 2 millió mázsa feletti volt a borvidék termés mennyisége, addig 2011-ben 1 millió 110 ezer, míg tavaly 1 millió 330 ezer mázsa a szőlő mennyisége. A termőterület is közel húsz százalékkal csökkent több mint egy évtized alatt. Sokan abbahagyták ugyanis a termelést az árak kiszámíthatatlansága miatt.
A Kunsági Borvidék a legnagyobb területű szőlőtermő térség Magyarországon. Tavaly 1 millió 446 ezer 629 q gyümölcs termett az ültetvényeken. Ez megközelítőleg 41 százaléka az itthon szüretelt termés mennyiségének. A mostoha időjárásnak köszönhetően főleg a dunántúli térségekben kisebb lett a várt termés mennyisége, a Kiskunságban közel 75 q szőlőt szüreteltek a termelők hektáronként. Ott ahol több erőt fordítottak a termés megóvására jobb átlagokat takarítottak be. A Kiskőrösi Járásban 63 és 87 q között szóródik az átlag. A borvidéken népszerű szőlők közül a cserszegi 88-, a kékfrankos 76-, az ezerjó 73-, mázsányi terméssel fizetett. A közkedvelt Irsai Olivér azonban 49, míg a kadarka 40 mázsás átlagot hozott.
Az elmúlt hetekben az éjszakai mínusz 15 foktól a nappali plusz 15 között mozgott a hőmérő higanyszála. Kiss Zsoltné Csővári Andrea a Kiskőrösi Járás körzeti falujegyzője azt mondja, hogy a hideg vélhetően nem viselte meg a m mélynyugalmi állapotban telelő növényzetet. Ugyanakkor a hőmozgás nem szerencsés. Január közepén éjszaka és napközben is szerencsésebb lenne, ha fagypont alatt alakulna a hőmérséklet, akkor ugyanis a kártevők nem élnék túl a telet.
Fotó: baon.hu
