Leginkább Bács-Kiskunban csökken a lakosság száma
A lakosság létszáma például 2011-hez képest csökkent éppen egy százalékkal. A felmérők megállapítása szerint így 516 892-en éltek Bács-Kiskunban 2013 december végén. A negatív változás nem térségbeli specifikum, ugyanis az ország lakossága a 80-as évek óta évről évre kevesebb, harmincöt év alatt csaknem 900 ezer embert veszettünk el ennek következtében idehaza. A lakosság változás főleg azokat a területeket érinti, ahol a leginkább küszködnek a megélhetési problémákkal a családok.
Érdekes, hogy 2011 és 2013 között a Bácsalmási Járásban 2,7 százalékkal csökkent a népesség létszáma, akárcsak jánoshalmi területen. A kalocsai térségben -2,2 míg Félegyházán -1,9 a hasonló érték. A Kecskemét Járásban tapasztalható némi növekedés, mely mindenekelőtt a városban letelepült autógyárnak és más munkahelyeket teremtő vállalatoknak köszönhető. Ez alapvetően befolyásolja az életszínvonal alakulását is.
Kecskeméten 50 százalékkal nagyobb a befizetett személyi jövedelemadó összege, mint máshol. Míg a megyeszékhelyen 308 ezer az egy főre jutó szja, addig például Mélykúton 179 ezer, vagy Kecelen 188 ezer, Soltvadkerten 179 ezer forint az említett összeg. Ugyanakkor, ha meg az elemző azt nézi, hogy a közszolgáltatások igénybevételekor hol költik el a legtöbb pénzt, akkor ennek majdnem az ellenkezője derül ki. Míg Vadkerten például egy lakásra 953 m3 gáz fogyasztás jut, addig Kecskeméten 871 m3. Soltvadkerten egy családnál átlagosan 2517 kWh áram fogyasztást regisztráltak, addig Kecskeméten 1867 a hasonló érték. Soltvadkerten 33 m3 vizet fogyaszt el egy évben egy lakos, addig Kecskeméten 30,9 m3. Azaz látni, hogy a leadózott jövedelem és a családi rezsiköltések között némi ellentmondás húzódik az adatok szempontjából a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.
