Kultúra 2015. január 19. 16:30

A „kockológia” magasiskolája

Képgaléria
A „kockológia” magasiskolája
XIX. alkalommal rendezték meg a Móra Ferenc Gimnázium képzőművészkör kiállítását. A biennálé idén a „Bűvös kockák” címet viselte. A művelődési központ aulájában megnyílt tárlat alkotóit és közönségét Rosta Ferenc művésztanár, a kör alapítója köszöntötte. Kifejtette, hogy a 30 esztendeje kezdődött művészeti munka igazolja az ókori mondást, miszerint: „ars longa, vita brevis”, azaz, „az élet rövid, a művészet örök”.

A kör alapítója, az intézmény igazgatója köszöntőjében elmondta: mindig hangoztattuk, hogy iskolánk, a Móra Ferenc Gimnázium nem művészeti képző intézmény, de azt mindig tapasztalhattuk, hogy voltak olyanok, akik előbb- utóbb a művészeti pályát választották, s még többen voltak, akik személyiségükben rendkívül sokat gazdagodtak azáltal, hogy kifejezésvágyukat engedték szárnyalni a középiskolás évek alatt. Ennek köszönhető az, hogy idén is egy sokszínű, fantáziadús alkotásokból álló kiállítással állhatnak a diákok a nagyközönség elé.

Rosta Ferenc külön megköszönte és méltatta Szabó Ildikó művésztanár munkáját, aki 16. esztendeje gondozza a kör munkáját.

A tárlatot az intézmény egykori diákja, Brunner Attila nyitotta meg. A nemrég még lelkes köri tag, ma már művészettörténész, a tárlat címéhez kapcsolódóan a kocka és az ember, illetve a kocka és a művészet ősi kapcsolatáról tartott rövid értekezést.

A kocka, mint tudjuk, Eukleidészi szabályos test, hat oldallappal és tizenkét éllel – ezt matematika órákról mind tudjuk. Azt is, hogy minden kocka hasonló, mert elemeik, arányaik egymással azonosak, két különálló kockatest egymásnak megfeleltethető. Bár a görögöknél a kocka a föld szimbóluma volt, az egyszerű kockajáték mégis a sors kiszámíthatatlanságára utalt. Moskovszky Éva kultúrtörténeti kutatásaiból ismeretes, hogy a mai egyszerű játékok, mint a négyzet alaprajzú malom, a hatoldalú dobókocka, régi kultuszformák rituális cselekvéseit őrzik. Kultikus eredetük mára homályba vész, de régészeti leletek alapján bizonyos, hogy a mindennapi élet számára meghatározó jelentőségük volt.

Van valami nagyon irracionális ebben a végtelenül racionális tárgyban: nem véletlen, hogy az emberi szem egy csapásra, varázsütésre felismeri a kockát. Ezt a gimnázium rajz szakkörének tagjai kockarajzolás, – vagy, ahogy Szántó Piroska festőművész nyomán, Szabó Ildikó is hívja: kockológia – közben jól megtanulták.

A jelenlegi kiállítás címe – Bűvös kockák – csak áthallás a Rubik-kockával. Rengeteg kockát látunk most lelógni a mennyezetről. Ezeket a diákok készítették, saját maguk szimbólumaiként. Kívül úgy néznek ki, ahogy a külvilág a készítőjüket látja, belülről pedig úgy, ahogyan a szerző önmagát. Óriási a jelentősége annak, hogy ezek a kockák nyitottak! Az isteni tökéletesség zárt, azt az ember, ez a félig zárt, félig nyitott lény nem is ismerheti meg, csak utalásokból tud rá következtetni. Nyitottságuknál fogva bűvösek e kockák. Őszintén kívánom a diákoknak, hogy a nyitottságukat őrizzék meg,- mondta el megnyitójában Brunner Attila.

A tárlatmegnyitó műsorában közreműködtek a gimnázium diákjai: Kapus Diána (ének), Jankovszki Réka (zongora) éa Lantos Viktória (gitár).

A tárlat február 8-áig látogatható a Móra Ferenc Művelődési Központ aulájában.

s-r

 

Kövessen minket a Facebookon is!