Átadták a Magyar Civil Becsületrendet
Képgaléria
Latrompette Matild Franciaországban lett testnevelő tanár, válogatott tornászokat is oktatott, ma már nyugdíjas. Francia férjével a Balatonhoz közel vásároltak házat, ott alapították meg a Szőlőskislaki Artista Iskolát, amely a környékbéli gyerekeknek tart ingyenes foglalkozásokat 2009 óta.
„Láttam, hogy nagyon sok gyerek kint volt az utcán a művelődési ház előtt, és lógtak. Nem csináltak semmit. A foglalkozások elősegítik a gyermek fizikai fejlődését, és értelmi felfogóképességét. Megismeri saját magát, rájön, hogy milyen jó tulajdonságai vannak, magabiztossá válik, kezdeményez. A csoportos munkában megtanulja, hogy a másikra figyeljen, a másikkal együtt valami szépet csináljon, harmóniában, zenére, ritmusra” - mondta korábban Latrompette Matild a Hír24-nek.
Latrompette Matild olyan módon közelít a gyerekekhez, ami példaként szolgálhat a magyar pedagógiai számára - mondta méltatásában Vekerdy Tamás pszichológus. Szerinte az artista iskola módszere már csak azért is zseniális, mert az egyensúlyi rendszer ingerlése a teljes központi idegrendszerre, így a gyermekek egész fejlődésére jótékonyan hat.
Vekerdy elmondta, Magyarországon a Szegedi Rendőrkapitányság adta ki pedagógusok számára az első élménypedagógiai tankönyvet. A rendőrségen ugyanis azt a tanácsot kapták, hogy ahol élménypedagógia van, ott kisebb a fiatalkorú bűnözés, és sokkal alacsonyabb a visszaesők száma. A pszichológus szerint szétszórt, úgynevezett figyelemhiányos gyerekek vesznek részt ezekben a gyakorlatokban, amelyekhez hihetetlen koncentráció és figyelem kell. Ők mégis képesek erre, mert élvezik, amit csinálnak. Önismereti élményt kapnak a fiatalok, ami nagyon fontos.
Bogdán László: „Ma Magyarországon nem rossz cigánynak lenni”
A Magyar Civil Becsületrenddel idén Bogdán Lászlót, Cserdi község polgármesterét is kitüntették. Ő a kovásza annak a folyamatnak, amelyet országszerte cserdi csodaként emlegetnek. A cigány többségű baranyai faluban az elmúlt évek során szinte megszűnt a bűnözés és a munkanélküliség. Az önkormányzat anyagi helyzete stabilizálódott. A lakosság az önkormányzat által működtetett gazdaságokban dolgozik, ahol olyan sok zöldséget termelnek, hogy országszerte jótékonysági programok keretében osztják szét a rászorulók között.
„Ez a díj az egész magyarországi cigányságnak szól. Nem Bogdán László ebben a kérdésben a legfontosabb, nem Bogdán László kapta, hanem a magyarországi cigányság” - mondta a polgármester a 168 Óra Online-nak.
Elmondása szerint Cserdi nagyon nehéz helyzetű település volt, de a lakosságban igény merült fel a változásra. „Nem akarok nagyképűnek hangzani. Nagyon problémásak voltunk, mára olyanná váltunk, hogy talán az egész ország büszke ránk. Emellett értelmet adunk a napjainknak” - fogalmazott. Szerinte házakat bárki fel tud újítani, de „tartást, hitet és élményt” is kell adni az embereknek.
A helyi önkormányzat rendbe tétele kötelező feladat volt. Úgy fogalmazott, „ha ugyanezt megcsinálja egy fehér arcú ember, azon nem csodálkozik senki, ha én teszem, azon mindenki csodálkozik.”
„Abban hiszek, hogy a jó szó és a minőségi gondolkodás olyan új kaput nyit meg a közéletben, amit korábban nem gondoltak rólunk, cigányokról. Hogy így is lehet. El kell hinni: nem úgy ébredünk, hogy rosszat akarunk az országnak” - mondta Bogdán László.
Tapasztalatai szerint a jó példa ragadós, a Piros Zsiga elnevezésű akciójukhoz például Siklósnagyfalu is csatlakozott. Az akció a cigányokról alkotott sztereotípiákra épített: egy zsigulit felszerelték szőrös kormányvédővel, a visszapillantóra rózsafüzér, a kalaptartóra bólogatós kutya került - így indultak útnak. Az autó mögött viszont egy élelmiszerrel megrakott teherautó jött, amelynek rakományát országszerte szétosztották a rászorulók között.
„Én úgy gondolom, sokat kaptam a hazámtól, és úgy érzem, adnom kell vissza. Azzal, hogy szeretem, azzal, ahogy beszélek a hazámról. Meg vagyok győződve arról, hogy ma Magyarországon nem rossz cigánynak lenni” - fogalmazott Bogdán László.
Fotó: MTI - Bazánth Ivola
