Leszámoltak a transzzsírsavakkal
Az OÉTI honlapján található (utoljára tavaly júniusban frissített) lista tartalmazza azokat az élelmiszereket, amelyeket a megelőző években teszteltek, és az utolsó oszlopban pedig pirossal jelölték, ha az adott termék transzzsírsav tartalma a megengedettnél magasabb értéket mutatott. Elbukott a CBA tejbevonóval mártott kakaós töltött ostyája, továbbá a Norbi gyümölcsös és narancsos müzliszelete és a Pilóta mini vaníliás karika is - utóbbinak 100 gramm zsírjában 8,7 gramm transzzsírra bukkantak.
Miért fontos most mindez?
Azért, mert 2015. február 18-tól nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amelynek transzzsírsav-tartalma magasabb, mint 2% (ez volt például a Pilótánál 8,7, a Norbi müzliknél pedig 23,9 és 26,2%). Ezt a mennyiséget egyébként Magyarországon az Európai Unióban ötödikként szabályozzák rendeletileg. Egy kis érdekesség: sajnos elterjedt az a nézet, hogy a transzzsírsavak leggyakrabban a margarinokban fordulnak elő, viszont a boltokban kapható, jó minőségű termékeket már évtizedek óta nem hidrogénezik, hanem természetes alapanyagokból, növényi zsírokból (pl: kókusz és pálma), növényi olajokból és vízből állítják elő – tudtuk meg az Unilevertől. A listán találhatóak egyébként nápolyik, szaloncukrok, húsvéti tojások, de elbukott még a diabetikus "Macskanyelv" tejmorzsa és a Fevita mirelit leveles tésztája is.
Mik azok a transzzsírok?
Egyaránt előfordulhatnak a természetben és keletkezhetnek ipari eljárások (hidrogénezés) során. Élettani hatások kedvezőtlen, mivel negatívan befolyásolják a koleszterinszintet. Közrejátszanak a szívbetegségek és egyéb keringési problémák kialakulásában, ami vezető halálozási ok Magyarországon – olvasható az Unilever közleményében.
Fotó: illusztráció
