25 dicsérő, önbizalomerősítő, szülő-gyerek kapcsolatot szorosabbá tevő mondat
Kedves Anyuka, képzeld el: vasárnap délután van, a család jót ebédelt, volt süti is, a lakás ki van takarítva, másnap mindenki tiszta, vasalt ruhába tud munkába/iskolába/óvodába indulni. Sokat tettél azért, hogy ez így legyen. Ugye jól esne, ha a család ezt nem venné természetesnek, hanem egy egyszerű, szívből jövő mondattal megköszönné?
Kedves Apuka, ugye neked is jól esne, ha nem lenne magától értetődő a család számára, hogy bizony kerül étel az asztalra és meleg van a lakásban. Megdolgoztál érte, hogy (részben) a te fizetésedből ez megvalósulhasson. Milyen jól esne, ha a feleséged, gyereked ezt egy-egy hálás szóval illetné.
Kedves Pedagógus, ugye milyen jó lenne, ha a szülők nem azzal intéznék el a tényt, hogy a gyerek szeret iskolába/óvodába járni, ott nem stresszel, vagy esetleg még meg is szeret egy-egy tantárgyat, szóval nem az hangzana el a szülő szájából, hogy (“Hiszen ezért kapja a fizetését!”) Szíved-lelked beletetted, egy egyszerű köszönöm olyan jól esne.
Kedves Felnőttek! Most azt képzeljétek el, hogy a gyerekek ugyanilyen keményen dolgoznak, hogy megtanuljanak rendesen enni az asztalnál, cipőfűzőt bekötni, megvárni, míg a másik befejezi a mondandóját és csak akkor szólni, fogat mosni, ollóval vágni és a sort a végtelenségig folytathatnám. Ne vegyük hát természetesnek ezeket a cselekvéseket (még ha nekünk annak is tűnik), hanem értékeljük az erőfeszítést!
Egy egyszerű szóval, mondattal. Hangoztassátok hát sokat és sokszor az alábbi mondatokat!
Szeretlek!
Ügyes vagy!
Figyelek rád!
Szerintem meg tudod csinálni, képes vagy rá!
Bízz magadban!
Én bízom benned!
Most nagyon büszke lehetsz magadra, én az vagyok rád!
Köszönöm, hogy kidobtad a szemétbe/idehoztad/elraktad, stb., ezzel sokat segítettél nekem.
Nagyon szép/különleges/hangulatos, amit rajzoltál/írtál/csináltál, stb.
Nahát, nagyon sokat dolgoztál ezen, látszik is!
Tudom, hogy ezt nem szereted csinálni, mégis megtetted.
Nagyra értékelem, köszönöm.
Nagyon türelmes voltál, köszönöm.
Láttam ám, milyen sokáig/kitartóan próbáltad megcsinálni, ügyes vagy.
Sikerülni fog!
Megcsináltad, ügyes vagy!!
Tudok segíteni valahogy?
Köszönöm a segítségedet.
Köszönöm, hogy együttműködsz.
Szerinted hogy legyen?
Te mit gondolsz erről?
Szerinted ezt hogy lehet megoldani?
Nahát, neked eszedbe jutott, mit kell megcsinálni/megvenni, én el is felejtettem.
Hogy neked milyen jó a memóriád!
Látom ez most nagyon bosszant.
Nyugodtan lehetsz mérges.
Holnap újra megpróbálhatod, jó?
Akkor lehet, hogy sikerülni fog.
Ne haragudj, igazad van.
Ne haragudj, ha türelmetlen/mérges vagyok.
Nem rád haragszom, csak most ilyen napom van.
Úgy szeretlek, ahogy vagy./Olyannak szeretlek amilyen vagy!
(A szerző utólagos megjegyzése: a visszajelzések alapján azt látom, sokan felháborodtok rajta, hogy ilyen őskori családmodellt festek le. Egyáltalán nem ez volt a célom. Én sem gondolom, hogy egy nő dolga annyi, hogy otthon robotoljon, a férfié pedig, hogy hordja a haza a pénzt és kész. Egyszerűen csak olyan tevékenységet szerettem volna kiemelni a több ezer közül, amit bár nap mint nap elvégzünk, szinte észrevétlen marad, mert a külvilág olyan magától értetődőnek veszi. Természetesen mindenki helyettesítsen be a saját életvitele szerint egy ilyen tevékenységet, ami lehet az utcasepréstől kezdve (ó, a tiszta utcákat milyen magától értetődőnek vesszük!) az adminisztratív munkán és a buszvezetésen keresztül egész a cégvezetésig bármi! Kérlek, ne erre hegyezzétek ki a cikk mondanivalóját. Köszönöm!)
