Ismét látható a Parlament állandó tárlata
A több évtized után újranyitott intézmény számos eredeti tárggyal és korszerű, digitális eszközökkel várja a látogatókat, április végéig ingyenesen.
Hat év erőfeszítései után nyílhatott meg 1929-ben az Országgyűlési Múzeum, amelynek kiállítási anyaga működésének húsz éve alatt hétről huszonnégy teremnyire bővült, 1949-ben aztán egyetlen tollvonással szétszórták tizenhatezer darabból álló gyűjteményét az ország különböző közgyűjteményeibe – idézte fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke a múzeum újranyitásakor tegnap az intézmény történetét.
Hangsúlyozta, hogy Európa legelső ilyen típusú múzeumát alapította meg Magyarország, amikor Trianon után, a kontinens hatodik legnagyobb birodalmának romjaiból kellett feltámadnia. Mint hozzátette, nem véletlen, hogy a korabeli világsajtó is felfigyelt a kezdeményezésre – egy német lap címlapon hozta a hírt, Franciaországban pedig egyenesen kérték a parlamentet, hogy alapítson egy hasonló múzeumot. „Nem meglepő a fentiek fényében, hogy a kommunizmus egyik első tette volt a múzeum eltörlése. Mi ellenben ma is hiszünk a magyarok szabadságvágyában, a magyar önrendelkezésben és alkotmányosságban, hiszünk a magyarok államfenntartó erejében. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindennemű külső fenyegetettség és veszély első ellenszere a józan magyar önbecsülés, önbizalom és önértékelés, azaz olyan erények, amelyeket legjobb szándékaik szerint az újranyitott Országgyűlési Múzeumnak szolgálnia kell” – hangsúlyozta.
A házelnök kiemelte azt is, hogy a múzeum feladata változatlan: laikusoknak és kutatóknak, fiataloknak és idősebbeknek, honfitársainknak és külföldi látogatóknak egyaránt érthető, jól alkalmazható tudást adni a magyar alkotmányos és politikai élet ezeréves folytonosságáról. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben az Országház épületében a múzeum további kiállítási tereket nyerhet, és önerőből, valamint az adományozók segítségével folyamatosan gyarapíthatja gyűjteményét. Hangsúlyozta azt is, hogy szándékuk szerint a kutatók rendelkezésére is kell állnia, ezért olyan digitális adatbázis létrehozását és karbantartását határozták el, amely a magyar parlamentarizmushoz tartozó valamennyi tárgy, dokumentum és audiovizuális adathordozó tárhelye lesz.
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője a megnyitón izgalmas szellemi kalandnak nevezte az újranyitást megelőző egyeztetéseket. „Ötszázhúsz négyzetméteren nyitottuk meg a törvényhozásunk ezer évét bemutató állandó kiállításunkat, amelyhez harminchat történész, alkotmányjogász, muzeológus és középiskolai tanár véleményét, tanácsát hallgattuk meg saját szakértőink munkáját kiegészítendő” – idézte fel az előkészítést. Tájékoztatása szerint idén még két új állandó kiállítással bővül az Országház: egy a parlament épületét és művészetét dolgozza fel, a másik pedig kőtár lesz.
A kiállítás anyagát tizenkilenc múzeum és intézmény gyűjteménye biztosítja. A régi gyűjtemény nem része a tárlatnak, az installációk részben korabeli tárgyrekonstrukciókból, részben fotókból és képekből állnak. A régi múzeum kiállítási tárgyai közül azonban megtekinthető a Batthyány-kormány idején használt miniszterelnöki bársonyszék, Kossuth Lajos íróasztala, Deák Ferenc parlamenti ülőhelye vagy Tisza István kesztyűje. A modern technológiát érintőképernyős monitorokon elhelyezett digitális tartalmak, nagyméretű kivetítők képviselik. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárlat vizuális dramaturgiáját úgy alkották meg, hogy az élmény, a tudás befogadási lehetőséget nyújtson a magyar középiskolások számára.
A múzeum március-áprilisban ingyenesen tekinthető meg az Országgyűlés honlapján meghirdetett időbeosztásban. Oktatás részeként érkező diákoknak a látogatás egyébként a jövőben is ingyenes lesz, az intézmény múzeumpedagógiai programot is kidolgoz számukra.
Fotó: MTI - Soós Lajos
