Az igazi néptanító
Képgaléria
Fekete János iskoláit szülővárosában végezte, a Tanítóképzőben kapott diplomát 1944-ben, majd 1950-ben testnevelés tanári és versenybírói szakképesítést is szerzett. Dolgozott középiskolai tanárként, volt általános iskolai igazgató, a járási, megyei művelődési és kulturális testületekben osztályvezető, elnökhelyettes, tanácsos. Sportban, zenében egyaránt jeleskedett, orgonált, énekelt, tornázott. 1945-ben nősült meg, négy gyermeke született.
Aktív tudományos, közéleti tevékenységet folytatott. Helytörténészként 1959-ben kezdett publikálni. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Honismereti Szövetségnek, örökös tagja az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökségének. Alapító- és örökös tiszteletbeli tagja a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületnek.
Számtalan publikációja jelent meg folyóiratokban, napilapokban Móra Istvánról, Kossuth Lajosról, Móra Ferencről, Mezősi Károlyról, Petőfi Sándorról. Kiváló tanulmányai, pl. az útmenti keresztekről, utcanevekről, gazdag ismeretanyagot nyújtanak.
A Redemptio 250. évfordulója alakalmából 1995-ben díszpolgárrá választotta szülővárosa, elismervén több évtizedes helytörténeti kutatómunkáját, a város történelmi múltjának dokumentálását. Fő művei: Monografikus munkái közül kiemelkedő jelentőségű a Kiskunfélegyházi utcaneveket feldolgozó műve (Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története, 1974; átdolgozott, bővített kiadás: Kiskunfélegyháza utcanevei, 2001) és az Ethnographiában megjelent tanulmánya (Kiskunfélegyházi útmenti keresztek, 1984).
s-r
