Tárt kapuk várták a múzeum látogatóit

Ismét tárt kapukkal várta látogatóit a Kiskun Múzeum március 21-én. A nyitott napon ingyenesen lehetett látogatni a kiállításokat, délelőtt pedig egy kerékpáros túra is indult. A bringások a múzeum régészeti anyagának megismerése után a templomhalmi ásatások helyszínére kerekeztek. Délután Pálóczi Horváth András „Keleti népek a középkori Magyarországon” című könyvbemutatójára került sor. A szerző a besenyők, úzok, kunok és jászok régészeti emlékeiről tartott előadást.

Elsősorban nem a szakmának, hanem a kunoknak és a jászoknak írtam a könyvet – mondta kötetének bemutatásakor Pálóczi Horváth András.

Mostanában reneszánszát éli az identitástudat, saját kultúránk, hagyományaink felfedezése. Ez nagyon pozitív jelenség, mert nagyon sok mindentől megvédi a közösséget az egészséges öntudat. Ennek komoly hagyományai vannak a kunságban és a jászságban egyaránt, amit példának tekinthet a magyar nemzet többi része is.

- Mi félegyháziak kunnak valljuk magunkat. Büszkék lehetünk erre?

- Mindenkinek büszkének kell lennie saját őseire, származására. A kunoknak nagyon viszontagságos történelmük volt. A források szerint Magyarországon nem fogadták nagyon szívesen a betelepülő ősöket. Nem voltak keresztények, és általában állattartással foglalkoztak, jószágaik pedig lelegelték a vetéseket. Ezek bizony konfliktusokat okoztak az első évszázadokban a magyarok és kunok között. Később ez lecsendesedett. A kunok története nagyon jó példa arra, hogy miként tud egy népcsoport úgy beilleszkedni a többségi társadalomba, hogy közben megtartja saját szokásainak, kultúrájának jórészét, és hozzá tud járulni a nemzet fejlődéséhez. Erre tudományos bizonyítékok is vannak. Például a XVIII. századtól a kunok magas fokú állattenyésztési ismereteire, hagyományaira támaszkodott a magyar jószágtartás.

H. S.

Kövessen minket a Facebookon is!