Nagyszombat
A magyar falvakban, még nem is olyan régen a nagyhét tiszteletére a parasztok megtisztították a portáikat, melléképületeket és istállókat, még a szerszámaikat is kifényesítették. Régen a hívek el nem mulasztották volna a nagyhéten szokásos éves gyónást és a szentáldozást. A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban.
Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltárt ezen a napon minden felszerelésétől megfosztják. Nem tartanak szentmisét sem. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés.
A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.
Nagyszombat a tisztaság és vele együtt a féregűzés napja is volt a régi paraszti világban. Egyes vidékeken ezen a reggelen, amikor először szólaltak meg a harangok, a háziasszony hangosan kiabált „ Kígyók, békák távozzatok!”, miközben a ház falai seperte. Más vidékeken még ennél is nagyobb zajt csapta, lábasokat, fazekakat csapkodtak össze a férgek elűzésére. Volt olyan vidék, ahol úgy tartották, ezzel a boszorkányokat is távol tarthatják a háztól. Volt ahol a meszeltek és mázoltak is ilyenkor. Ezekből a régi hagyományokból napjainkra is megmaradt a húsvéti nagytakarítás szokása.
