Egyre nő a melegrekordok gyakorisága
Az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) pénteken közzétett jelentése alapján minden idők legmelegebbje volt az idei március és 2015 első negyedéve.
A magyar klímakutató szerint ha pusztán egyetlen egy rekordról lenne szó, az nem bírna nagy jelentőséggel, hiszen a rekordértékek időről időre megdőlnek, ám az utóbbi évtizedekben egymás után nagyon sok új rekordot mértek.
Bartholy Judit rámutatott, hogy a 135 éves globális meteorológiai mérések idősorából emelkedik ki az utóbbi évek időszaka, és nemcsak néhány tized Celsius-fokkal, hanem akár egy fokot meghaladó mértékben is. Ha a térképeket is megnézzük, jól látható, hogy ez a rekord különösen Észak-Európát érinti - tette hozzá.
Noha Európa mediterrán térségében - Spanyolországban, Olaszországban - találhatók olyan hűvösebb területek, ahol nem dőltek meg az első negyedévben a melegrekordok, a Skandináv-félszigeten, Észak-Európa sok területén óriási értékeket mértek, nem tizedfokokkal, hanem 1,5-1,8 Celsius-fokkal volt melegebb a 20. század átlagánál - fejtette ki a kutató.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) utolsó, 2014-ben kiadott jelentése is kiemeli, hogy az elmúlt húsz-harminc évben szinte minden évben megdőlt a melegrekord. A sarkvidéki jégsapkák olvadása közismert, ez különösen az Északi-sarkra vonatkozott, most azonban a Déli-sarkvidék jegének olvadása is rekordot döntött - részletezte a klimatológus.
"Átlagértékekről beszélünk, ezek változása önmagában is elég aggasztó, ha azonban a szélső értékek változását nézzük, vagyis többek közt a rekordmeleget, akkor azt látjuk, hogy ezek változása még nagyobb ütemű, mint az átlagértékeké. A két jelenség együtt már igen aggasztó" - vélte Bartholy professzor.
Elmondta, hogy már vitathatatlan, a melegedés hátterében legnagyobb részt emberi tevékenység áll, nem természeti tényezők, az IPCC-jelentés szerint is az antropogén eredetű melegedés dominál. Ennek fő oka az üvegházhatású gázok növekvő mértékű kibocsátása. Ez azt jelenti, hogy amíg az ember nem tesz semmit, addig a felmelegedés nem fog megállni.
"Jelenleg nincs új megállapodás a kibocsátás csökkentéséről, a kiotói egyezmény lejárt, ugyan valamelyest meghosszabbították, de nem 5-6 százalékos, hanem 50-60 százalékos csökkentésre lenne szükség. Abban konszenzus van, hogy a visszafordíthatóság határa az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest a két Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés. Ekkor valószínűleg már olyan jelentős fizikai folyamatok indulnak el, amelyek vissza nem fordítható változásokhoz vezethetnek" - összegezte a tudós.
Fotó: illusztráció
