74 éve avatták fel Félegyházán a Hősök Emlékművét
Kiskunfélegyháza már 1923-ban tett lépéseket a hősök emlékének méltó megörökítéséért, de a város nehéz anyagi helyzete miatt mindig lekerült a napirendről az emlékmű ügye. A hősi halottakra való megemlékezés – május utolsó vasárnapján, azaz a Hősök Napján, illetve Halottak Napjához kapcsolódóan novemberben – még hosszú évekig a város központjában álló Petőfi-szobornál és a temetőben lévő Hősök sírjánál zajlott. Később más módot talált a város a hősök emléke előtt való tisztelgésre: összekapcsolták a „Madarak és fák napja” természetvédelmi mozgalmat a Hősök Ligete alapításával.
A Fürdőszálló mögötti területen (ma strand) 1933-ban fákat ültettek, minden idegenben elhunyt félegyházi katonának egyet. A Hősök Ligetének gondozását pedig a város tanintézeteinek diáksága végezte. Ugyanekkor jelölték ki a majdan felállítandó Hősök Emlékművének helyszínéül a Fürdő előtti teret.
Az emlékmű felállítására végül 1941. május 25-én vasárnap, a Hősök Napja alkalmából került sor. A 2,5 m-es talapzaton álló 3,4 m magas szuronyos katona, illetve a talapzaton található két (rohamozó huszárokat, valamint tüzéreket ábrázoló) dombormű a félegyházi katonák vitéz helytállását jelképezte. A budapesti szobrász, Varga Ferenc az emlékművet alumíniumból készítette, mivel az időközben kirobbant második világháború miatt az ország bronzkészletét zárolták.
Az idők folyamán az emlékmű állaga megrongálódott, a második világháború után eltűnt róla az egyik dombormű. 1997-ben megtörtént a renoválás: a szobor talapzatát borító mészkőlapokat felújították, újravésték a háborúban elesett hősök névsorát, restaurálták a szuronyos puskát tartó főalakot és pótolták a hiányzó domborművet is.
