Szakértőnktől - Miért érdemes végrendeletet készíteni? - I. rész
A korábbi Ptk. szabályai szerint az örökhagyó túlélő házastársa amennyiben leszármazókkal együtt örökölt, úgy megörökölte a teljes hagyaték feletti haszonélvezeti jogot, azaz őt illette a birtoklás, valamint a hasznok szedésének joga (pl. a takarékbetét kamatai). Amennyiben pedig az örökhagyónak nem voltak leszármazói, akkor a házastárs egyedül megörökölte valamennyi hagyatéki vagyontárgy tulajdonjogát.
Ezt a rendszert változtatta meg az új Ptk. oly módon, hogy a túlélő házastárs leszármazók mellett csak az örökhagyóval közösen lakott lakás (ház), illetve a hozzájuk tartozó berendezési, felszerelési tárgyak haszonélvezetét örökli, míg a többi hagyatéki vagyontárgy vonatkozásában egy gyermekrészt örököl, úgy mintha ő is az örökhagyó egyik leszármazója lett volna. A túlélő házastárs haszonélvezeti jogának előbbi korlátozását ellensúlyozza, hogy a korábbi Ptk-val szemben a haszonélvezet akkor is haláláig megilleti a házastársat, ha később esetleg újabb házasságot köt. Könnyű belátni, hogy a jogalkotó szándéka a túlélő házastárs haszonélvezetének szűkítését illetően az volt, hogy a leszármazók szabadabban rendelkezhessenek az általuk megörökölt vagyontárgyak felett.
A mai társadalmi viszonyok között ugyanis nem ritka, hogy az örökhagyó második házassága során nála jóval fiatalabb párt választ, ami adott esetben azt eredményezheti, hogy a túlélő házastárs a leszármazókkal csaknem egyidős, és így a teljes hagyatékon fennálló - esetlegesen holtáig tartó - haszonélvezeti jog tulajdonképpen nagyon hosszú időre lehetetlenné teszi, hogy az örökhagyó gyermekei éljenek örökösi jogukkal. (Folytatás a következő számban.)
Dr. Csonka Péter közjegyzőhelyettes
