Szakértőnktől - Miért érdemes végrendeletet készíteni? - II. rész
A törvénynek a házastárs öröklését érintő másik lényeges változása azt az esetet érinti, amikor az örökhagyónak nem voltak leszármazói, viszont egyik, vagy mindkét szülője még életben van. A korábbi Ptk. szerint ebben az esetben a szülők nem örököltek semmit, mindent a túlélő házastárs örökölt. Az új Ptk. ezt változtatta meg oly módon, hogy ebben az esetben az örökhagyó házastársa megörökli az örökhagyóval közösen lakott lakás (ház), illetve a hozzájuk tartozó berendezési, felszerelési tárgyak tulajdonjogát, valamint a többi hagyatéki vagyonnak a felét, míg a fennmaradt vagyon másik felét öröklik az örökhagyó túlélő szülei egymással egyenlő arányban.
Ez utóbbi szabályozásnak az volt a jogpolitikai indoka, hogy a szülő, aki adott esetben a gyermek neveléséhez, oktatásához komoly erőfeszítésekkel, sokszor anyagi áldozatokkal járult hozzá, gyermeke halála révén éppen időskorára esik el attól a lehetőségtől, hogy gyermeke ezt a törődést, gondoskodást viszonozza, számára anyagi, vagy akár személyes segítséget nyújtson. Ezen okból azonban a szülők ilyen esetben való öröklése nem az általános szabályok szerint történik. Ha ugyanis valamelyik szülő az öröklésből kiesik (pl. mert nem élte túl a gyermekét), akkor az öröklésben nem követik őt leszármazói, hanem az ő örökrésze a túlélő másik szülő, illetve az örökhagyó túlélő házastársa között fog megoszlani, növelve azok örökségét. Amennyiben erre az esetre is megengedné a törvény, hogy a szülő után a gyermek is örököljön, azzal már az az igazságtalan helyzet állna elő, hogy az örökhagyó hagyatékában olyan személy részesül, aki ehhez a vagyonszerzéshez gyakorlatilag egyáltalán nem járult hozzá. (folytatás a következő részben)
Dr. Csonka Péter közjegyzőhelyettes
