A lovaskultúra nemzeti ügy
– Tájékoztató előadásában úgy fogalmazott, hogy a Nyeregszemle Ópusztaszerről útra indult, Kunszállásom megpihent, és Hortobágyon megállapodott. Milyen változásokat hoz az új helyszín a rendezvény hagyományaiban?
– A fél évszázados múltra visszatekintő Hortobágyi Lovasnapok és a Nyeregszemle „frigyéből” született meg a Nyeregszemle és Hortobágyi Lovasnapok, ami szándékunk szerint mindjárt az első alkalommal az ország legnagyszabásúbb lovasrendezvényeként mutatkozik be. Hortobágyon ehhez adottak az infrastrukturális lehetőségek is. A versenyek és bemutatók több helyszínen, egymással párhuzamosan zajlanak június 20 és 22. között. Előtérbe helyezzük a pusztai pásztorok hagyományait és kultúrájának bemutatását, amire Európában a Hortobágy a legalkalmasabb hely, nem véletlenül lett a Világörökség része! Mindezt egy eastern-western játékra hangolva is élvezheti majd a közönség. Emellett Mesterfogás címmel egy új kurzusrendszert is elindítunk idén, országosan ismert és elismert lovas szakemberek bevonásával. Már most óriási az érdeklődés, ezért terveink szerint egy későbbi időpontban, más helyszínen (elképzelhető, hogy éppen Félegyházán) ezt a kurzust is megismételjük. A képzéssel a rendezvény öt naposra bővül, a lovasok számát tekintve pedig az eddigi regisztráció alapján talán nem elhamarkodott kijelenteni: soha nem látott lovas sereglet várható idén nyáron a Hortobágyon!
– Marad-e valami a rendezvény félegyházi kötődéséből?
– Bár határozott jelzés érkezett felénk, de a szervező csapat továbbra is itt dolgozik, itt tart fenn irodát, és ide járnak hozzánk egyeztetni szervező munkatársaink és partnereink az ország különböző pontjairól. Az eddigi hagyományt megőrizve (ti.: a szervezők is lóháton mennek a rendezvényre – a szerk.) idén is Pálosszentkútról indulunk útra szervezőtársammal Zerinváry Szilárddal, és Oláh Krisztián Közép-Európa Bajnok westernlovassal a Nyeregszemlére. Várhatóan országos médiaérdeklődés mellett Félegyházán is áthaladunk, ahonnan magunkkal visszük a Kiskunság hangulatát. Egy ötnapos lovastúrával érjük el Hortobágyot. Az útvonalat rögzítjük, hogy a Dunántúlról, Szegedről, Kecskemétről vagy éppen a térségünkből indulók már egy „kitaposott ösvényen” lovagolhassanak. De más módon is figyelmet fordítunk a Félegyházára: hétfőtől egy unikális lovas-tematikájú képzőművészeti kiállítás is látható lesz a Kiskun Múzeumban, olyan nívós alkotásokkal, amit Félegyházán kívül csak Debrecenben fogunk kiállítani! Emellett éppen a napokban alapítottuk meg például a Nyeregszemle Lovas Kulturális Egyesületet, aminek szintén Félegyházán van a székhelye. Az országos egyesület tagjai között kiváló szakemberek vannak a Széchenyi-díjas professzortól a lókiképzőkön át, akik valamennyien szívügyüknek tekintik a lovaskultúra széleskörű terjesztését és népszerűsítését. Emellett a Nyeregszemle nevéhez fűződik egy alternatív lovasverseny szabályzatának kidolgozása is. Az engedelmességi és ügyességi terepversenyt tavaly, Kunszálláson rendeztük meg első alkalommal, fődíja egy igen értékes arab telivér ló volt. A nagy sikerre való tekintettel idén több kupafordulót is szervezünk: áprilisban Tahitótfalun, május 1-jén Karcagon, május 17-én pedig Félegyházán, amit a tervek szerint a későbbiekben egy Bikarodeó Európa-bajnoki Kupafordulóval is egybekötünk. A várhatóan sokezres tömeget vonzó rendezvény előkészítésén már dolgozunk a helyi lovas egyesülettel közösen, aminek magam is tagja vagyok. Mivel több felkérés is érkezett hozzánk, hogy segítsük a térséget látványos, új, nagy tömegeket vonzó turisztikai és idegenforgalmi attrakciókkal, szeretnénk Félegyházán meghonosítani egy állandó rendezvényt is. A részleteken dolgozunk, és reményeink szerint még ebben az évben elő is rukkolunk terveinkkel, hogy esetleges megvalósulásukkal további jó hírét vigyük a szülővárosunknak.
– Mennyiben köszönhető a Nyeregszemle várakozást meghaladó sikere annak, hogy a lovas kultúra ápolása kormányzati szinten is támogatást kap?
– A Kincsem Nemzeti Lovasprogram ötlete Lezsák Sándor parlamenti dolgozószobájában fogalmazódott meg. Ott folyt az a körülbelül kétéves háttérmunka is, ami 2010-re megalapozta a nemzeti lovasprogram elindítását. Általánosságban elmondható, hogy a kultúra területén otthonosan mozgó, befolyásos politikus sok egyéb elfoglaltsága mellett a lovaskultúra ügyét is sikeresen képviseli és ez esetben is bebizonyosodott, hogy személyében a jó kezdeményezések hatékony támogatóra lelnek!