Amire büszkék vagyunk
Toldy Jenő 1871. november 18-án született Kiskunfélegyházán. Édesapja Toldy Rudolf asztalosmester. Az algimnáziumot szülővárosában végezte, majd tanulmányait Kecskeméten, Szegeden, Vácott folytatta. Itt szentelte pappá dr. Schuster Constantin megyéspüspök. Káplánként Kecskemét, Vácszentlászlón, Hatvanban, működött. Időközben jogi tanulmányokat folytatott.
1899. május 2-án a püspöki hatóság a Kalmár-kápolna lelkészévé és hitoktatóvá nevezte ki. 1908. január 1-jétől gróf Csáky Károly Emanuel váci püspök a Kiskunfélegyházi Római Katolikus Iskolaszék elnökévé nevezte ki.
1908. augusztus 30-án a város vezetősége öt jelentkező közül jelentős többséggel megválasztotta a Szent István–templom plébánosává, melyet két esztendőn át töltött be. Már újtemplomi plébánossága alatt iskolaszéki elnökként sokat foglalkozott az oktatással. Felkarolta a tanyasi iskolák ügyét, 15 iskola felállítására tett javaslatot, melyet memorandumba foglalt, ezt az iratot dr. Holló Lajos országgyűlési képviselő nyújtotta be a közoktatásügyi miniszterhez, a nemes ügy végrehajtását megakadályozta az első világháború. Kalmár Józsefné halála után javaslatokat tett a városra hagyományozott iskolaalapítványok célszerű felhasználására.
1910. június 29-én a megválasztották a Sarlós Boldogasszony templom plébánosává. 1911. augusztus 14-től az egyházkormányzat a Constantinum felügyelőbizottságának elnöki tisztével ruházta fel. 1912-ben segédesperesi és kerületi tanfelügyelői megbízást kapott.
1914. december 21-én XV. Benedek pápa a megyéspüspök előterjesztésére tiszteletbeli pápai kamarás címmel jutalmazta meg az egyházi vezetés és a lelki élet területén végzett munkásságáért. 1915 augusztusában számos elfoglaltsága miatt lemondott az iskolaszék elnöki tisztjéről, amit közel nyolc éven át töltött be. Tevékenységének központjában továbbra is az oktatás előmozdítása állt. Kerületi tanfelügyelőként részt vett az 1920-30-as években a Klebelsberg Kunó által indított iskolafejlesztési program keretében az új, félegyházi tanyai iskolák felépítésében és felszentelésében is, a selymesi iskola felépítéséhez saját telkéből adott földet, 1941-ben az iskola felvette a nevét.
Az 1920-as években az országos mozgalmat megelőzve létrehozta a Katolikus Gazdalegények és Gazdaleányok Egyletét. 1925. február 9-én ehellős-monostori címzetes apáttá nevezte ki a váci püspök. Az Ótemplom plébánosaként az 1933. április 2-án megalakult, Kiskunfélegyházi Római Katolikus Egyházközségnek az első elnökévé választották.
1937. szeptember 11-én hunyt el Budapesten, rövid betegeskedés után. Földi maradványait szeptember 13-án ravatalozták fel az Ótemplomban és szeptember 14-én délelőtt 9 órakor, az Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. Vagyonát az Óplébániára hagyta.
Forrás: A megyei értéktárba történt előterjesztés alapján
