Gyászszalag leng az Ereklyés Országzászlón

A városháza előtti téren, az Ereklyés Országzászló felvonásával kezdődött Kiskunfélegyházán a megemlékezés a trianoni békediktátum 95. évfordulóján június 4-én. Délelőtt a Móra Ferenc Gimnázium emlékparkjában is megemlékeztek az 1920. június 4-én a verssaillei Nagy–Trianon palota csillogó termében, a magyar miniszterek számára megalázó kényszer alatt aláírt szerződésről, amely a történelmi Magyarország szétdarabolásáról rendelkezett. A megemlékezések az Ótemplom előtt, a Magyarok Nagyasszonya szobornál zárulnak 16.30-kor.

A Móra Ferenc Gimnáziumban megtartott eseményen Juhász István tanár úr így emlékezett: 95 éve az első világháború győztesei egy olyan diktátum aláírására kényszerítették a magyar kormányt, amelynél igazságtalanabbat nem ismer Európa. Ezer éves államisággal rendelkező országunkat szétdarabolták a győztes hatalmak. Az ország területének kétharmada és 3 és fél millió magyar került idegen államok fennhatósága alá. Bányákat, vasutakat, erdőket, a történelmi időbe gyökeresedett magyar városokat szakítottak ki az ország testéből. Mátyás király szülővárosát Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, Nagyváradot, Szent László király városát, Nagybányát, amelynek regényes völgyében óhajtott családi otthont építeni Petőfi Sándor a szabadságharc győzelme után.

Idegen országba került a magyar vértanúk városa Arad, Gyulafehérvár, az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, Nagyszalonta, ahol Arany János bölcsője ringott, Zólyom vára, ahol Balassi Bálint, Sződemeter, ahol Kölcsey Ferenc, Rdmindszent, ahol Ady Endre, Alsó-Sztregova, ahol Madách Imre, Szabadka, ahol Kosztolányi Dezső született…

Őrizzétek és gyarapítsátok a magyarság kincseit! „És a haza fényre derül!”- zárta beszédét Juhász István.

s-r

Kövessen minket a Facebookon is!