Trianon elszakította tőlünk testvéreinket, rokonainkat, barátainkat

1920. június 4-e a magyar történelem egyik legsötétebb napja. Erkölcstelenség, becstelenség, igazságtalanság és ésszerűtlenség jellemzi azt a diktátumot, mely elszakította tőlünk testvéreinket, rokonainkat, barátainkat és honfitársainkat. Ezekkel a gondolatokkal szólította meg Csányi József polgármester azokat, akik június 4-én az Ótemplom előtt, a Magyarok Nagyasszonya szobornál gyűltek egybe, hogy megemlékezzenek a trianoni békediktátum 95. évfordulójáról.

Olyan igazságtalanság teljesedett be, és olyan seb esett a magyarságon ekkor, melyet az elmúlt 95 év nem volt hivatott orvosolni, begyógyítani. 95 évvel ezelőtt elszakították Magyarország kétharmadát, és egyik napról a másikra 3,5 millió magyar szakadt el hazájától. Elszakították tőlünk a Hunyadiak Kolozsvárját, a Rákócziak Kassáját, de elszakították tőlünk a 48-49-es szabadságharc hőseinek Aradját is.

2010-ben az Orbán kormány részben vissza tudta adni identitását a határon túli magyaroknak, de messze még a végső megoldás. Ez az elkövetkező generáció feladata lesz – zárta gondolatait a polgármester.

Kollár László jobbikos képviselő így fogalmazott a megemlékezésen: ez történik egy nemzettel, ha kiveszik a fegyvert a kezéből. Mindez felhívja a figyelmünket arra, hogy van ebből kiút. Volt egy időszak – a magyar királyság utolsó húsz éve – amikor talpra állt ez a porba sújtott nemzet, az ország. Volt olyan vezetője, aki minden magyarnak megmutatta, hogy mi a teendője.

A beszédek után a városvezetés, a pártok és szervezetek képviselői, és a megemlékezésen jellenlévők helyezték el koszorúikat, virágaikat a Magyarok Nagyasszonya szobornál.

H. S.

Kövessen minket a Facebookon is!