Csibészek, tehetségesek és összetartóak voltak
Képgaléria
Kapus Béla osztályfőnök így emlékezett első osztályára: Rendkívül értékes, összetartó társaság volt. Az osztály minden tagja énekkaros volt, színjátszó kört alakítottak, darabjaikkal járták a környező falvak művelődési házait. Mindannyian sikeres érettségit tettek és továbbtanultak főiskolán, egyetemen. Egy kivétellel a pedagógus pályát választották. Összetartozásukat jelzi, hogy az 50 éves találkozót követően minden évben találkozót szerveznek különböző helyeken, a kerek évfordulót pedig mindig az alma materben ünneplik.
A gyülekezés közepette – az összetartást igazolandó – idézi azt az esetet Fenyvesi István és Farkas Ignác, amikor egyik osztálytársuk, konfliktusba keveredett a városban egy békási fiatalemberrel. A verekedés kirobbantó oka természetesen „nőügy” volt. A hírnek, hogy verik a gimnazistákat, pillanatok alatt híre ment, mire a kollégium összes diákja kivonult és megvédték társukat. Ezzel ez a feszültség végleg megoldódott.
Énekkari tevékenységüket is szívesen emlegették. Különösen azt az esetet, amikor május elsején úgy indultak szerenádra kedvenc hölgyeikhez, hogy a pianínót is magukkal vitték. Természetesen kézben cipelték. Az egyik ablaknál, amikor befejezték szépséges produkciójukat, nyílt is az ablak. Egy kedves idős hölgy hajolt ki, megköszönte a szerenádot és közölte, hogy szerinte a választott hölgy a szomszéd lakásban lakik.
Színjátszó hajlamaikat is hasznosították. Szegény közösség lévén, nem tudták előteremteni a tablókészítés költségeit. Ekkor úgy döntöttek, hogy színre viszik Gárdonyi Géza „Bor” című darabját, és bejárják vele a környező falvak művelődési házait. Vállalkozásukat siker kísérte, a bevételből összejött a tabló ára.
A találkozón megemlékeztek elhunyt osztálytársaikról, szeretett tanáraikról, köztük Tulit Péterről és Mezősi Károlyról is.
H. S.
