A hétköznapok csodával határos pillanatai
Képgaléria
Hallgatom a fiatal, mosolygós szemű férfit. Miközben azokról a természeti jelenségekről beszél, amelyeket fényképezőgépe segítségével meg akar osztani másokkal is, nekem az a határozott érzésem, hogy hallunk még felőle...
- Félegyházán születtem, ide köt minden gyermekkori emlékem. A Móra Ferenc Gimnáziumban érettségiztem 2004-ben, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem építészmérnökként. Azóta Pesten élek. A VIII. kerületi városfejlesztő irodában dolgozom, és a leszakadó részeken megvalósuló integrált városrehabilitációs program elkészítésében veszek részt. 2013-ban nősültem, négy hónapja egy kisbabával teljesedett ki a családunk. Két-háromhetente járunk haza Félegyházára.
- Hogyan társult a műszaki pályához a fényképezés?
- 2011-ben kezdtem el fotózni, az óbudai fotóklub alkotói közösségének tagjaként tanultam meg mindazt, amit ma tudok. Azt hiszem az az alkotói vágy tört utat ebbe az irányba, ami az egyetem után a munka mellett még megnyilvánulási formát keresett bennem. A fő irány a természetfotózás és a művészfotó. Az én rögeszmém rámutatni arra, hogy a hétköznapokban milyen csodával határos pillanatok és látványok vannak. Törekszem ezeket észrevenni, és szeretném megmutatni másoknak is mi az, amiben én hiszek, amit értéknek tartok. Ilyen például a most díjazott kérész sorozat is, ami szerintem azért szerethető, mert a képeket áthatja a jelenség múlandósága és rendkívülisége. Személyiségemből adódóan a fotózáskor is az élet pozitív oldalát keresem.
- Már a sajtófotó pályázat előtt is voltak kisebb hazai sikerei. Miért fontos, hogy rendszeresen megmérettesse az eredményt?
- Mindenki mást gondol a világról, és persze a fényképekről is, minden zsűri más. Egy alkotást, egy fotót természetesen nem lehet objektíven megméretni. A visszaigazolás viszont fontos számomra, mert azt szeretném, hogy minél több emberhez jussanak el a képeim. Nekem ez a díj nagy lendületet adott. Egyrészt új témák feldolgozására, másrészt arra inspirál, hogy kapcsolatokat építsek és megjelenési lehetőségeket tárjak fel.
- Milyen témákban, munkákban ölt ez testet?
- A következő hónapban jelenik meg a Földgömb folyóiratban a kérész sorozat, és egy anyagom Európa egyik legnagyobb ártéri gyümölcsöséről, amely a Szatmár megyei Tisza ártéren található. Szívesen dolgozok fel olyan témákat is, amelyek az ember helyét keresik a világban, bármilyen kontextusban. Ilyen például a Kinizsi 100 teljesítménytúra a budai hegységben. Ezek az emberek 24 óra alatt 100 kilométert tesznek meg. Számomra ők hősök. Ezt szeretném elmondani a fotóimmal. A Margitszigeten készítettem egy sorozatot Molnár Ákossal, akit sokan csak buborékbűvölőként ismernek. Nagyon izgalmas egyéniség, segítségével egy szívemnek kedves anyag állt össze a buborékokról és a pillanat varázslatáról, aminek még keresem a helyét.
Nagyra tartom azt, amit Kardos-Horváth János zeneszerző-énekes tesz: zöld beállítottságú zeneszövegeivel fontos környezeti kérdésekre hívja fel a fiatalok figyelmét. Ezt egy koncert fotósorozatban dolgozom fel, a teljes anyag még nem állt össze. Mindenképpen szeretnék a méhekkel foglalkozni, azt viszont még nem látom pontosan, hogy milyen formában. A méhek ökológiai szerepe izgat, és úgy gondolom, hogy ha ezt a témát sikerülne valakinek a kellő drámaisággal megfogni, az nagyon hasznos lehetne a tekintetben, hogy felhívja a figyelmet a méhpopulációnak az ezredforduló óta drámai mértékben felgyorsult pusztulására. Egy másik tématervem Félegyházához kötődik. Régóta figyelem a Rocktár tevékenységét, és szívesen foglalkoznék annak a munkának a bemutatásával, amit a fiatalokért tesznek a zene eszközeivel.
Faragó Csaba munkái megtekinthetők az alábbi internetes oldalakon:
http://csabafarago.wix.com/photo
https://www.facebook.com/csabafaragophoto
Fotók:
1. Esti horgász
2. Félegyházi vasútállomás - 1.
3. Félegyházi vasútállomás - 2.
4. Futó az Árpád híd alatt
5. Kardos-Horváth János
6. Víz alá bukó kormorán
