Milliárdok várnak a kertészekre
Hamarosan megjelennek azok a pályázatok, amelyek segítségével a hazai agrárgazdaság különböző ágazatai fejlődhetnek. Míg az előző hétéves uniós támogatási időszakban a támogatások csaknem háromnegyedét a termelők alig öt százaléka vitte el, most ez megváltozik. Egyebek mellett ez is elhangzott azon a konferencián, melyet a T. G. Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégiumban rendeztek szerdán.
A fórumot Jakab István, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki után Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott előadást. A kecskeméti központú államtitkárság vezetője elmondta, hogy 12 milliárd 162 millió euró jut idehaza vidékfejlesztésre, mely éves átlagban 628 milliárd forint lehívását teszti lehetővé. A vidékfejlesztési programra az unió képviselői még nem bólintottak rá, de a nyár közepén ez megtörténik, s utána a pályázatok sora jelenik meg. Brüsszelben azért lassult le a döntéshozatal, mert vitát okozott a magyarok azon igénye, hogy az uniós pénzekből növeljék a hazai öntözött területek nagyságát.
Az államtitkár kiemelte: a 2014–2020-as időszakban nem a szántóföldi termelőknek kedveznek, hanem a kertészeti kultúrákban termelőknek, az állattenyésztőknek és az élelmiszer-előállítóknak. Hangsúlyozta: a kertészetekben technológiafejlesztésre, termékfejlesztésre, erőforrás - hatékonyságot javító beruházásokra szintén 40-50 százaléknyi támogatást adnak egy pályázónak. Ha több gazda összeáll, további 10 százaléknyi támogatást nyerhetnek el. Az államtitkár egyéb pályázati feltételekről is beszélt a T. G. Virágdekor konferencia termét megtöltő vállalkozók előtt.
Az előadók között volt Csizmadia György, a FruitVeB Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és terméktanács alelnöke. Ő reflektált az államtitkár előadására. Megjegyezte, hogy nemes elképzelés a kertészeti szektorban munkahelyeket teremteni, de kevesen akarnak ott dolgozni.
Csanádi Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara agrárkamara alelnöke, a kertészet jelentőségéről annak megyei fejlesztési lehetőségéről beszélt. Kiemelte, hogy idehaza 200 ezer hektárnyi zártkert lehet, s ha ennek csak 10 százalékában zöldséget és gyümölcsöt termesztenének, akkor az a minőségi kínálat szempontjából jelentene előrelépést.
Lehőcz József, a keceli Kunságért Szövetkezet elnöke, aki a szövetkezés előnyeiről beszélt. A szamóca termesztéséről egy lajosmizsei termelő, Hunyadvári Tamás tartott ismertetőt, aki másfél hektáron termeszti a gyümölcsöt. Somosné Nagy Adrienn a Pilze - Nagy Kft. ügyvezetője a kisüzemi laskagomba - termesztés szerepét mutatta be családi cégén keresztül.
Tolnából került Kecskemétre a kajszibarack
Dr. Surányi Dezső a Nemzeti Agrárkutató Innovációs és Innovációs Központ professzora a táj specifikus sárgabarack-termesztés lehetőségeiről tartott előadást. Idehaza a kajszibarackot a források Tolna városában említik először 1568 körül, a kecskemétiek valamikor a XVI. század végén a Dunántúlról hozták át a csemetéket a város környékére. Megjegyezte, hogy a sokat szidott „átkos” világban 300 ezer fa termett Kecskemét környékén, most elmondása szerint csak 3500-ról szüretelnek. Azt tanácsolta a gyümölcstermesztőknek, hogy az ültetvényeiken többféle sárgabarackot termesszenek, így a terméskilátások javulhatnak.
