Felkészülést, figyelést kíván az éjszakai tárlatvezetés

Az éjszakai tárlatvezetés minden évben egyfajta misztikumot kölcsönöz a börtönmúzeumnak, amely mécseseivel, lámpáival az egyik legnépszerűbb, legsikeresebb programnak számít a Múzeumok Éjszakája berkein belül. Ez idén sem volt másként. A látogatókat többek között Nemes Rozália és Nemes Imréné kalauzolta körbe a börtönmúzeumban információt szolgálva a tárlatok, tárgyak történetéről. A tárlatvezetés nappal sem könnyű, de az éjszaka folyamán fokozott odafigyelést igényel.

A börtönmúzeumot minden évben nagy érdeklődés övezi. Patai István a múzeum mellett lakik. Elmondása szerint a közelben is fel lehet fedezni új dolgokat.

(Patai István, érdeklődő):

Engem az egésznek a lélektana érdekelt a legjobban, meg tudtam ismerni a dolgokat. Szeretnék könyveket is olvasni a megszégyenítés eszközeiről. A pellengérre helyezés kifejezetten érdekes volt, a tárlatvezetés sok információval szolgált. Jobban megismertem ilyen formán, mintha csak átszaladtam volna a termeken.

A tárlatok bemutatását több önkéntes segítette. Nemes Rozália napközben a múzeumban dolgozik, így volt összehasonlítási alapja a nappali és az éjszakai tárlatvezetés között.

Mire kíváncsiak az érdeklődők? Mit lehet ilyenkor elmondani?

(Nemes Rozália, tárlatvezető):

Igazából mindent. Az épületről, magukról a tárgyakról, a politikai eseményekről, ezek összetett módon érdeklik az embereket.

Mennyire érdekes este megnézni a múzeumot? Más lehet, mint nappal.

Más a hangulata, annak is más, aki először jön ide. Nekem is más, este érdekesebb.

Ilyenkor van egy fajta lámpaláz? Fel lehet készülni a látogatók kérdéseire?

Naponta 2-3 alkalommal vezetem körbe az érdeklődőket, emiatt nagy felkészülést nem igényelt. Nehéz kérdések már nem sokszor jönnek, de azért van egy-kettő meglepő. A gyerekek leginkább arra kíváncsiak, hogy a koporsóban van-e élő személy. Ezenkívül a kerékbetörésnél, a karóba húzásnál azt is el kell mondani, hogy azokat már nem használják. Nem mindegy, hogy milyen látogatóval beszél az ember. Van aki tudja az eseményeket, más meg nem. A türelemüvegeket, a világórát a rabmunkák közül mindig kiemelem, jó ha valaki megismeri, hogyan dolgozhattak a rabok, mikor kaptak ehhez jogot.

Nemes Imréné ugyancsak tárlatvezetőként segítette a múzeumot az éjszaka folyamán. A program előtt könyvek, jegyzetek segítségével frissítette fel emlékeit.

(Nemes Imréné, tárlatvezető):

Mindig a látogatók számától függ, hogyan zajlik a tárlatvezetés. Valamikor egy látogatót vezetünk végig, csoportokban 15-20 főt szoktunk vinni.

Mennyire fárasztó? Sokszor el kell mondani ugyanazt.

Olvasunk is hozzá, mindig újabb és újabb ismeretekkel próbáljuk elhalmozni a látogatókat. Vannak visszatérő vendégek, akiknek nem szeretnénk mindig ugyanazt ismételni. Újabb és újabb információkat várnak tőlünk.

Hogyan készült az esti tárlatvezetésre?

Szorgalmasan. Előszedtem a régi jegyzeteimet, könyveimet és megpróbáltam feleleveníteni, amire szükségem lehet. Megkérdezték, hogy a rulett asztal mi célt szolgált a büntetés végrehajtásban, pedig a tábla kiírja, hogy az egy lefoglalt tárgy volt tiltott szerencsejáték miatt.

G. Z.

Kövessen minket a Facebookon is!