Helyi hírek 2015. július 11. 11:10 Forrás: Petőfi Népe

Kosarat kötöttek, szalmát fontak

Kosarat kötöttek, szalmát fontak
Nagykorú lett a kosárfonó tábor. Tizennyolcadik alkalommal rendezte meg Kanalas János népi iparművész, a Népművészet Mestere.

Tíz évig Jakabszállás adott otthont, nyolc éve azonban már Tiszaalpáron várták a jelentkezőket az Országos Kosárfonó és Szalmafonó Táborba. A jelentkezők között akadtak kezdők, és olyanok is, akik már több éve ismerkednek a kosárfonással, szalmafonással. A szakmai munkát Kanalas János helyi népi iparművész irányítja, segítségére van Csáki Ildikó ágasegyházi szalmafonó népművész. Mind a ketten a Duna-Tisza közi Népművészeti Egyesület tagjai. A mostani táborba Izsákról, Ágasegyházáról, Harkakötönyből, Jánoshalmáról, Kecskemétről, Kiskőrösről, Budapestről, Hevesből, Barcsról, Isaszegről és Hajdúszoboszlóról érkeztek a tanulni vágyók.

- Külön teremben dolgoznak a szalmások és a kosarasok, de van olyan is, aki mind a két szakmát szeretné megtanulni. A helyi óvónők is itt voltak két napig, hogy tudjanak szalmát fonni, amit majd megtanítanak a gyerekeknek. A foglalkozások reggel nyolc órától délután öt óráig tartanak, közben csak ebédelni állunk meg. Vannak olyan visszajárók, akik itt kezdték el tanulni a kosárfonást és már egész ügyesen dolgoznak - mondta Kanalas János

Olyan is akad, aki mind a tizennyolc évben itt volt és már népi iparművész címet is szerzett. A kezdők még csak a kosárnak az alját tanulják meg kötni, de aki már régebb óta ide jár és ügyesebb, az komolyabb tárgyakat is el tud készíteni. Természetesen mindenkinek segítek, hogy szép legyen az alkotása. Általában egy kosarat meg tudnak csinálni egy nap alatt. A tábor végén mindenki hazaviheti azt, amit készített. Az alapanyagot az egyesületünk biztosítja. Búzából és rozsszálból dolgoztunk a táborban - mesélte Csáki Ildikó.

- Az Alakor búzának vékony szála van, abból készítettünk ékszereket. A durumbúzát főleg díszítésre használtuk. A rozsszalmának van tartása, azokból az esőcsigák teste készült, és még csináltunk különböző figurákat, és edényalátétek is belőle. A szalmákat otthon a kertben termelem, és a megfelelő időben vágom le. Kis kévéket készítek belőlük, amiket kiszárítok, tisztítok, így teljesen válogatott szalma kerül a tanulók kezébe. Az elkészült tárgyakat hosszú ideig, akár évtizedekig is meg lehet őrizni, de védeni kell az esőtől és az erős napsugárzástól - mondta Csáki Ildikó.


Fotó: Szentirmay Tamás


 

Kövessen minket a Facebookon is!