Döntős Kecskemét az Európa Ifjúsági Fővárosa címért
A témában tartott sajtótájékoztatót dr. Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere és Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület elnöke.
Elhangzott: eddig több, mint 75 ember járult hozzá a pályázati anyag összeállításához, 35 kisebb-nagyobb aktiválás, találkozó révén történt a partnerek, fiatalok, mozgósítása hogy bekapcsolódjanak a folyamatba. A pályázatban jelen pillanatban már több, mint 50 projekt szerepel. Kecskemét 12 partnervárost is megszólított, hogy részesei legyenek a programnak, ők partneri nyilatkozattal társultak a pályázathoz,. A nyilvános kommunikációval Facebook-on keresztül már több mint 500.000 emberhez eljutott az információ, és közvetlenül is társult több, mint 9300 személy.
A most leadott pályázat előzetes értékelésben részesül, amelyet augusztus 7-ig küldenek meg Kecskemét önkormányzatának. Ezt követően október 12-ig van lehetőség a pályázat további minőségi bővítésére és kiegészítésére.
Ennek jegyében a kecskemet2018.hu oldalon továbbra is bárki, legyen intézmény, civil szervezet, vagy éppen fiatalokból álló informális csoport, tevékenységötlettel, javaslattal állhat elő, amelyet a pályázatot előkészítő csapat beépít majd a végső dokumentációba. A szervezők azzal a kéréssel fordulnak a városhoz, az országhoz is, hogy csatlakozzanak minél többen, támogassák online a kezdeményezést, osszák meg a várostól kapott információkat.
Az OPEN.2018, ami az ifjúsági főváros pályázat törzse, nem véletlenül alakult. Kecskemét több éve konzekvens ifjúságpolitikát folytat, amely lehetővé tette azt is, hogy egy erős koncepció, pályázat szülessen meg, mint ahogy azt a zsűri első fordulós értékelése is alátámasztotta. Az ifjúsági struktúrák és az ifjúságot segítő szolgáltatások kialakításának során alapelvként fogalmazódott meg Kecskeméten, hogy hiteles információkra van szükség a helyi ifjúság életmódjáról, kulturális és médiafogyasztásáról, szabadidő felhasználásáról, társadalmi részvételéről, önkéntességi és mobilitási szokásairól, valamint értékrendjéről annak érdekében, hogy olyan struktúra és szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely ezekre érdemben reagál. Ezért mind az Ifjúsági Koncepciót, mind az Ifjúsági Cselekvési Tervet nagyszabású helyi ifjúságkuttatások előzték meg, hogy az érintettek minél szélesebb körének lehetősége legyen a véleménynyilvánításra.
Az integrált rendszerként működő ifjúságot támogató szolgáltatások hátterében a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ áll, amelyben a város legnagyobb, 650.000.000 forint összegű ifjúsági közművelődési fejlesztése történt meg 2015-ben. Ez az intézmény maga is integrált szerkezetű, hiszen mostantól magában foglal egy ifjúsági irodát és fejlesztő műhelyt, egy ifjúsági központot, továbbá egy kulturális központot is.
A fiatalok reményeit és vágyait a projektek és helyi tevékenységek által szeretné kifejezni a város, amelyek mindenki számára egyaránt előnyösek. Kecskemét teljes mértékben elkötelezett és hiszi, hogy az Európa Ifjúsági Fővárosa program során ez az elkötelezettséget tökéletesen be is tudja bizonyítani.
Célok:
• nem csupán elméleti, hanem gyakorlati válaszokat adni Európának a társadalmi és gazdasági élet aspektusaiban megnyilvánuló nyílt megközelítések iránti szükségletre a kultúra és aktív fiatalok segítségével, akik az európai társadalom jövőjének alakításában játszanak kiemelkedő szerepet;
• egy évig tartó program és az európai ifjúságpolitikát alakító szakemberek, ifjúsági munkások, fiatal NGO aktivisták, alkotóművészek és feltalálók találkozási pontjának létrehozása;
• kialakítani egy barátságos helyet az európai érdekeltek számára, amely arra szolgál, hogy a 2018. évi ifjúságpolitikák és stratégiák jövője kapcsán visszajelezzenek, analizáljanak, tervezzenek, döntést hozzanak és prototípust alkossanak, miután ez az év szintúgy mérföldkő az európai ifjúságpolitikák és az Európa Ifjúsági Fővárosa tekintetében;
• támogatást és lehetőséget biztosítani a fiatalok számára felelősségtudatuk és autonómiájuk fejlesztéséhez azáltal, hogy a helyi és regionális hatóságok lesznek a helyi ifjúsági projektek megvalósítása elősegítésének felelősei. Lehet szó akár kis-, akár nagyléptékű projektekről, mindazonáltal engedélyezni kell, hogy szakértők hajtsák végre ezeket, valamint biztosítani kell a pénzügyi, anyagi és technikai jellegű támogatást is;
• innováció-képessé tenni az ifjúsági szektort, hogy új lehetőség legyen a fiatalok számára a foglalkoztatáshoz és a részvételhez helyi, regionális, hazai és nemzetközi szinten is;
• hozzájárulni a fiatal európaiak érdeklődésének felkeltéséhez a világmérető kihívások iránt és segíteni abban, hogy az ifjúság hangja jobban érvényesüljön a világban egy nyílt, helyi szintű ifjúságpolitikai forrásmodell és az ezzel kapcsolatos információ ajánlásával;
• választ adni olyan speciális kihívásokra, amelyekkel a kis és közepes városok szembesülnek Európa-szerte (különösen a nem egyetemi városokra fókuszálva); egyúttal jó gyakorlati példát mutatni, hogy miként lehet a fiatalok életminőségén javítani ezekben a közösségekben és megoldást találni a brain-drain (agyelszívás) jelenségére;
• hozzájárulni az Európa Ifjúsági Fővárosa cím, az Európa Ifjúsági Fővárosa programok és az Európa Ifjúsági Fővárosai Hálózat hosszú távú hatásához, mint létfontosságú közreműködők a fiatalok részvételéhez, akik a társadalmat formálják a városokban.
Dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester a sajtótájékoztató végén így fogalmazott: „Meg szeretném köszönni a kezdeményezőknek, Farkas Gábor díszpolgárunknak és a KIFLI Csoportnak, munkatársaimnak, az ifjúsági szektor sokszor önkéntesen tevékenykedő munkatársainak és nem utolsó sorban a médiának és annak a lassan tízezer embernek, aki a közösségi hálózatokon is csatlakozott hozzánk, ezáltal ezen a területen éllovasnak téve minket a mezőnyben. Ezt a lendületet kell a pályázat utolsó, feljavított verziójába is beépítenünk, és meggyőződésem, hogy idei próbálkozásunk máris sikeres lehet, és valóban mi lehetünk Európa fiatal fővárosa!"
