Aratás
Sárga búzatábla ring az esti szélben
Aratók nótája száll a messzeségben
Testük mint a péknek megkapott kalácsa
Feketén imbolyog a szőkülő határba
Felhúzzák a vizet gémeskúthoz érve
Jár ádámcsutkájuk a kortyokat nyelve
Húznak többet is, magukat lemossák
Fogadják az égnek hűsítő alkonyát
Tüzet raknak, hogy készítsenek étket
S meséli az egyik, mik vele történtek
Siflivel a bogrács meg is telik szépen
Illata terjeng a langyos esti szélben
Izzó parázzsal pipát gyújtanak
Miközben a sifli duplájára dagad
Megbontják a bogrács illatos tartalmát
Reketyésben vernek éjszakára tanyát
Elcsöndesül köröttük a világ
Vacsora után mind aludni vágy
Az aratókra így talál a hajnal
Felébreszti őket gyenge fuvallattal
Hajnal pírja megjelent az égen
Kasza villanik mindenik kezében
Vágják a földnek szőkülő haját
Kévébe kötik kedves szőke copfját
Sütöttek a porából foszlós kenyeret
Áldja meg az Isten a dolgos kezeket!
