Megidézik a török világot
A Cifrapalota mindkét szintje hatalmas változásokon megy át ezekben az órákban. A múzeumi szakemberek kora reggeltől késő estig azon fáradoznak, hogy pénteken 16 órára a korabeli Kecskemét mindennapjait hűen érzékeltessék.
Hajagos Csaba és dr. Kriston Vízi József, a két kurátor és csapata tizenkét állomást álmodott meg, melyen áthaladva az érdeklődők megismerhetik Kecskemét múltját, a törökök mindennapjait. A céljuk, hogy bemutassák Kecskemét kiváltságát, a török hódoltságban betöltött szerepét, és nem utolsó sorban a Mikszáth regényből, filmekből ismert beszélő köntös valós szerepét.
A kiállításon látható tárgyak nagyrészt a Kecskeméti Katona József Múzeum tulajdonában vannak, de több társintézmény is hozzájárult ahhoz, hogy a török korabeli Kecskemét gazdag történelmét a közönség elé tárják. A tárlat első részében a XVI. század második felétől a XVII. század végéig tartó időszakot felölelő történelmi bevezető látható, a látogatók feleleveníthetik történelmi tudásukat. Ezt követően ennek a kornak az életmódját ismerhetik meg, régészeti tárgyak, népviseleti darabok, mezőgazdasági eszközök, fegyverek által. Egy újabb állomáson a magyar és török hadsereg élete egy soha nem látott rekonstrukcióban tárul fel, 3 dimneziós animáció segítségével a végvárrendszer, a hódoltsági berendezkedés is megismerhető. A virtuális séta Kecskemét városkapujánál indul.
A közönség láthatja a bugaci akcse leletet is, azt a néhány éve régészek által bőrerszényben megtalált török zsoldot, melyet egy menekülő janicsár áshatott el. Az akcsén látható motívum is visszatükröződik az egész tárlat arculatában, például a kiállítás pecsétjében. A céhes teremben bebizonyosodik, hogy Kecskemét valóban kiváltságos volt. A beszélő köntös, azaz a szultáni oltalom megvédte a várost, a céhek gyakorolhatták szakmájukat. Későbbiekben közönségprogramok keretében a különböző mesterségeket is megidézik majd. De már most pénteken is látható például egy kovácsműhely felszerelése.
A tárlat a kecskeméti piac hangulatát is felidézi. A termények mellett korszerű technikával megjelenítenek pl. egy szárazmalmot, a homoki kápolnát, a helyi bíráskodást a vesztőhely imitálja, s látható egy vásározó szekér és egy izgalmas panorámakép. Előkerülnek a mértékegységek: a röf és a véka, valamint a rovásbot. A tárlatra látogatók első ízben érinthetik meg a textileket, népművészeti remekeket. Szintén most először láthatóak majd török kori íratok, könyvek. Igazi kuriózum például az a csatos könyv, melyet a kecskeméti ferencesek használtak a XVI-XVII. században.
Emellett a Pálmonostoráról előkerült, különféle országokból való pénzek is helyet kapnak. Megjelenítik a pusztai, pásztori életet is, hiszen Kecskeméten abban a korban nagyon jelentős volt az állattartás. Sokan ebből tartották el családjukat, ebből taníttathatták gyermekeiket. Nem utolsó sorban a meghatározó egyházi felekezeteket, a délvidéki rácokat és az onnan való igen becses adai kincseket is bemutatja a kiállítás.
Felpróbálható a beszélő köntös
Mint arra a tárlat címe, „A beszélő köntös” nyomában is utal, a közönség arra is választ kap, igaz vagy csak legenda a köntös története? A látogató számára felemelő érzés lesz majd, ha az Isztambulból kapott aranyszőttes köntös egy másolatát felpróbálhatja. Átérezheti, hogy milyen az, ha az alattvalók leborulnak előtte.
