Hazánk első Petőfi-ünnepére Félegyházán került sor
Képgaléria
Szent helyen állunk itt. Azon a téren, melynek földjét a gyermek Petőfi naponta járta. Szent hely Fehéregyháza is, ahol utoljára látták Sárpatak hídjánál az 1849-es csata zűrzavarában. A fehéregyházi emlékkert ma zarándokhely, melyet évente sok ezren keresnek fel, hogy emlékezzenek a hősök emlékére emelt obeliszknél és a félegyháziak által adományozott szobornál. Annál a szobornál, amit a román csendőrség díszkíséretével szállítottak 1999 júliusában a segesvári csata 150 éves évfordulójára Erdélybe. Végig az úton megszólaltak a városok, falvak harangjai, ünneplőbe öltözött emberek integettek. Ezt mi félegyháziak soha nem felejtjük – kezdte ünnepi megemlékezését Tarjányi József.
Ezt követően az ünnepi szónok megemlékezett dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató munkásságáról, valamint a félegyházi Petőfi-kultusz kialakulásának legfontosabb állomásait idézte fel.
Hazánk első Petőfi emlékünnepére Félegyházán került sor a kiegyezés évében, 1867. október 13-án. Ekkor avatták fel Reményi Ede, kiváló hegedűművész adományából megvalósult emléktáblát a Petőfi-házon. Ettől az ünneptől kezdve beszélhetünk Petőfi-kultuszról városunkban.
Végezetül kéréssel fordult a jelenlévőkhöz a szónok: azt kérem városunk iskoláinak vezetőitől, magyar- és történelem szakos tanáraitól, hogy szervezzenek zarándokutakat diákjaik részére, hogy megismerhessék a segesvári csata színhelyét, találkozhassanak az ott élő magyarokkal, leróhassák tiszteletüket az elesett hősök, és Petőfi Sándor előtt. Az itt emlékező szülőket, nagyszülőket pedig arra kérem, hogy vegyék otthon elő Petőfi- kötetüket, olvassanak és tanítsanak gyermekeiknek, unokáiknak verseket, hogy 50, vagy 70 év múltával ők is városunk nagy fiának gondolataival örvendeztethessék meg a hozzájuk látogatókat.
s. r.
