Kultúra 2015. augusztus 19. 16:30

A nyughatatlan, kereső lélek, Bodor Miklós kiállítása a könyvtárban

Képgaléria
A nyughatatlan, kereső lélek, Bodor Miklós kiállítása a könyvtárban
Magyarország egyik legnevesebb grafikusára , Bodor Miklósra emlékezett összegző tárlattal születésének 90., halálának 5. évfordulóján Kiskunfélegyháza. A művész 1951-től élt városunkban. Alkotó munkássága mellett 23 éven keresztül Félegyháza kulturális életének meghatározó egyénisége volt. Alapítója a képzőművész körnek, irodalmi kávéházat, zenei klubot szervezett, megmentője volt a város emblematikus épületének, a Hattyúháznak. A tárlatot augusztus 18-án Rosta Ferenc alpolgármester nyitotta meg a könyvtárban.

Bodor Miklós nyugtalan, kesergő lélek volt, aki itt Félegyházán kezdte el alkalmazni azt a képzőművészeti technikát, amivel az ország egyik legnevesebb grafikusa lett. Egyetlen vonallal rajtolt és eljutott odáig, hogy a különböző tereket felbontotta. A valóságos térelemeket úgy rendezte el, hogy egy montázs-tér jött létre. Ez kizárólag az ő jellegzetessége.

Emellett hatalmas kulturális szervezőmunkát végzett. Ő hozta városunkba az első Holló László kiállítást, közreműködésének köszönhetően számos jeles képzőművész állíthatott ki Félegyházán. Megszervezte az első képzőművész kört, Falu Tibor barátjával irodalmi kávéházat működtettek - mondta el Rosta Ferenc megnyitójában.  

A kiállítás megnyitón jelen volt a művész özvegye is, akit a város nevében Csányi József köszöntött virágcsokorral.  Rózsa asszonyt arról kérdeztük, hogy miután a művész elkerült Félegyházáról, milyen emlékeket vitt magával, mi volt az , amiről mindig és szívesen beszélt.

-          Miklós nagyon szerette Félegyházát. Mindig erősen kötődött a városhoz. De az élet úgy hozta, hogy muszáj volt váltania. Ennek oka a nyughatatlan természete és családi körülményeinek alakulása volt. De a gyökerek mindig ide húzták vissza.

-          Mi volt az, amit családi, baráti körben leggyakrabban idézett a félegyházi évekről?

-          Elsősorban az, amit nagyon nagy dolognak tartott, hogy a Hattyúházat megmentette, a platánsort megvédte, és hogy a képzőművészetre fogékony gyerekekkel tudott foglalkozni. Ezek meghatározó élményei voltak.

A Hattyúház lebontásához hozzákezdtek. Már nem volt teteje, fóliával fedték, de ő elment a minisztériumba is, hogy megmeneküljön az épület. Igyekezete sikerrel járt.

Növendékeit is nagyon szerette. Keze alatt nevelkedett Molnár Péter Munkácsy-díjas festőművész, Csenki Tibor festőművészt pedig gyermekeként kezelte.

Rengeteg hangversenyt és kiállítást szervezett, amit a mai napig nem felejtettek el a félegyháziak.

 

A kiállítás megnyitóján zenével és prózával közreműködött Bognár Bianka hegedűművész és Barna Pap Bianka, a Móra Ferenc Gimnázium tanulója. A tárlat szeptember 30-áig látogatható a Hattyúházban.

 

H. S.

 

Kövessen minket a Facebookon is!