Helyi hírek 2015. augusztus 20. 15:00

Félegyháza múltja időzik a Templomhalom romjai között

Képgaléria
„Mi az idő? Titok – léttelen és mindenható… Az idő tevékeny, igei jellege is van, érlel és "időzít". Mit időzít? Változást.” – Thomas Mann szavai ott csengnek az augusztus 19-én, szerdán átadott Templomhalom Emlékpark minden szegletében.

– A középkori Kiskunfélegyháza meghatározó emlékeit tárták fel itt a régészek az elmúlt időszakban: városunk egykori kerítő árkait, tároló vermeit, és egy korabeli épület maradványait is fellelték a szakemberek. Vajon azok az emberek, akiknek keze munkáját, mindennapi értékeit, tárgyait itt feltárták, értenék-e a mi szavainkat, mai világunkat, gondolkodásunkat? Tudjuk jól, hogy nem. Az viszont biztos, hogy ők, a középkori félegyháziak, elődeink, őseink voltak, akiknek kincseit, értékeit kötelesek vagyunk megőrizni, és elraktározni magunk és majdan a mi utódaink számára.

Csányi József polgármester méltatta e szavakkal a helyszínen végzett kitartó és Félegyháza középkori történelmét felülíró, nagy jelentőségű ásatás régészeti munkáját. Az emlékpark átadását követően Rosta Szabolcsot, a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-igazgatóját kérdeztük: miről árulkodnak a Templomhalom romjai?

A szakember elmondta: 1100 körül az egykori Félegyháza központi épülete volt az itt álló templom. Hogy ebben az időben már temetkeztek ide emberek, arra számos, egyértelmű nyom utal. A tatárjárás idején, 1241-42 környékén nagy valószínűséggel elpusztult azonban a település. Ennek mementója az emlékparkban is megjelenített árok, amely arra szolgál bizonyítékul, hogy az itt élők megpróbáltak védekezni. Többek között ez az információ is a feltárásnak köszönhető. De még ennél is fontosabb, hogy most van kétségtelen és kézzelfogható bizonyíték arra, hogy Félegyháza múltja visszanyúlik az Árpád-korig.

– A középkorban a tatárjárás után újratelepül a község, a templomot pedig újraépítik gótikus stílusban. A török hódítást azonban nem is éli túl Félegyháza: felgyújtják, és 1540-től már bizonyosan pusztaként terül el, míg a templom feltehetően a pusztatemplomok sorsára jut. Majd az 1700-as években Félegyházát újratelepítő lakosok kezdik el szétbontani és a templom köveit felhasználják többek között a nagytemplom és a Kiskun Múzeum épületének építéséhez. Ezért az ásatás során falakat nem, csak alapozási árkokat találtunk, ami alapján rekonstruálni tudtuk, hogyan nézett ki a templom. Segít ebben egy 1520-as évekbeli ábrázolás is – magyarázta Rosta Szabolcs.

Ezek a páratlan emlékek, és mellettük további, részben a helyszínen feltárt különleges leletek alkotják a vázát annak a kiállításnak, amelyet az emlékpark átadását követően nyitottak meg a Kiskun Múzeumban Félegyháza Népe - a középkori templomhalom régészeti emlékei címmel, s amelyet március 31-éig látogathatnak az érdeklődők.

Rosta Szabolcs beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai teremtették meg a három ásatási idényben végzett feltárás anyagi alapjait 2008 és 2010 között, 2011-ben pedig egy újabb pályázat segítségével sikerült megkezdeni az emlékpark kiépítése. A félegyházi önkormányzat az idei évi költségvetésébe építette be azt az összeget, amely lehetővé tette a különböző parkelemek: padok, kukák, esőbeálló, szalonnasütő…  kialakítását, és egyben élhetővé, szerethetővé, használhatóvá tenni a helybéliek számára ezt a fejlesztési lehetőségek egész tárházát kínáló zöldövezetet. A szakember hangsúlyozta: a helyszínen mintegy 5 hektárnyi összefüggő terület hasznosítása lehetséges.

Dongó József, a térség önkormányzati képviselője köszönetet mondott a fejlesztésért az előző és a jelenlegi városvezetésnek, és emlékeztetett arra, hogy jelenleg a harmadik nagyobb park is készülőben van a Bankfaluban.

– Ez az emlékpark nem csak a Bankfaluban élők számára jelenthet sokat, hanem Félegyháza minden lakójának! Egyrészt azért, mert a város alapjait szimbolizálja. Másrészt azért, mert olyan közösségi tér kialakítása kezdődött itt meg, ahol minden félegyházi család és közösség jól érezheti magát – mondta a képviselő.

Az emlékpark átadására virággal érkezett Csenki Jenőné, akinek kisfia, az akkor 9 éves Tomi egyike volt annak a négy kisgyermeknek, akiket 24 évvel ezelőtt temetett maga alá itt a homok. Az édesanya ígéretet kapott arra Csányi József polgármestertől, hogy emlékhelyet alakítanak ki a parkban, a négy kisgyermek élete és a tragikus baleset mementójául.

T. T.


 

Kövessen minket a Facebookon is!