Kiskunfélegyházán a hűségre hűségünk a válasz
Képgaléria
Az államalapítás művét kiteljesítő Szent István királyunk nem a német-római császártól fogadta el koronáját - mert az politikai hűségesküt, és a függetlenség csorbulását jelentette volna - hanem II. Szilveszter pápától fogadta el a Szent Koronát, és vele együtt az apostoli felhatalmazást. Így szabadon építhette fel a magyar egyház szervezetét, szabadon rendelkezhetett, szuverén államot teremtett.
A történelmünkből pontosan tudjuk, hogy Kiskunfélegyházát és a környéket államalapításunkat követően többször lerombolták, kifosztották, az itt élőket lemészárolták. Az emberek mégis újra és újra virágzó települést, várost teremtettek ugyanazon a helyen. Mert nem féltek folytatni, nem féltek küzdeni.
Tudjuk jól, hogy szellemi és hitbéli biztos kapaszkodók nélkül az emberi elszántság és akarat, a jó szándék, a fizikai erőnlét, és a kemény munka önmagában kevés. Mi magyarok, félegyháziak, azt is bebizonyítottuk számtalanszor magunknak, hogy nemcsak a külső, de a belső ellenségekkel is sikeresen küzdünk meg. Száműzve azokat, akik csak mások munkájából remélnek hasznot húzni.
Akik nem a véletlenben, hanem a Teremtő gondviselésében hisznek, azok a nemzeti közösségeket és ezek nyelvét, kultúráját olyan isteni ajándékként fogják fel, amelynek megőrzéséért, ápolásáért s továbbörökítéséért felelősséggel, olykor áldozatvállalással tartoznak. Nem elég tehát deklarálni és elvárni, hogy mások mit nem tehetnek és mit ne tegyenek velünk szemben, nekünk is tudnunk kell, mit kell tennünk magunkért, a ránk bízottakért, s kötelességünk is mindezt teljesíteni. Mert Kiskunfélegyházán a hűségre hűségünk a válasz – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Csányi József polgármester.
s. r.
