Szakértőnktől – Házastársi vagyonközösség a gyakorlatban I. rész
Házassági vagyonjogi szerződés hiányában a törvény fogja megszabni a házasfelek egymás közti vagyonjogi viszonyait, a törvényes vagyonjogi rendszerben pedig az a szabály érvényesül, hogy a felek közös vagyonába tartozik mindaz, amit az együttélésük időtartama alatt szereztek, mégpedig annak kezdetére visszaható hatállyal. Ennek a rendszernek több nem kívánt hatása is lehet a házastársakra nézve.
Egyrészről a közös vagyon átruházásához, megterheléséhez minden esetben szükséges a másik házastárs hozzájárulása, ami különösen egy vállalkozás esetében nehézkes és bonyolult tud lenni, ha gyors intézkedésre van szükség, pl. hitelfelvételkor. Igaz ugyan, hogy ezt a hozzájárulást annak kifejezett megléte nélkül is a törvény vélelmezi, ez a vélelem azonban megdönthető. Másrészről a közös vagyon terhére keletkezett kötelezettségekért az ügyek vitelében részt nem vevő és így sok esetben kellő információval sem rendelkező másik házastárs a hitelezők felé nemcsak a közös vagyonból rá eső rész erejéig, hanem külön vagyonával is felel.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) lehetőséget nyújt a házastársak részére, hogy házasságuk idejére egymással vagyonjogi szerződést kössenek, amelyben a törvénytől eltérően szabályozzák egymás közti vagyonjogi viszonyaikat. A Ptk. ennek két formáját ismeri az ún. közszerzeményi rendszert, illetve a vagyonelkülönítési rendszer, amelyeknek a bemutatása a következő részekben lesz olvasható.
Dr. Csonka Péter közjegyzőhelyettes
