Helyi hírek 2015. szeptember 2. 15:30

Családja, lakótársai és a város vezetése is köszöntötte Marika nénit

Képgaléria
Családja, lakótársai és a város vezetése is köszöntötte Marika nénit
„Marikám, Marikám, aranyos Marikám. Hogyha fáj a te kis szíved, e kis dalt küldőm én neked …” Ezzel a dallal köszöntötte a 90 éves Horvát Sándornét egyik lakótársa. A szépkorú hölgyet lakótársai mellett családtagjai, gondozói és a város nevében Balla László alpolgármester is köszöntötte szeptember elsején a Csanyi úti Szociális Otthonban.

Marika néni Kiskunfélegyházán, 1925. augusztus 27-én született negyedik gyermekként.  Tizenketten voltak testvérek. (Sándor, Veronika, László, Mária, Margit, Rozália, Anna, Erzsébet, József, Ferenc, András, Sanyika) Sándor, Veronika és László meghaltak, de még 8 testvére él, és tartja is velük a kapcsolatot telefonon és levélben.

Szülei napszámosként dolgoztak, Kiskunfélegyházán éltek. Fiatalon otthon maradt a fiatalabb testvéreire vigyázni, míg az idősebbek és a szülei dolgoztak. Az otthoni munkákat neki kellett elvégeznie. Az általános iskolából 4 osztályt tudott elvégezni. Amikor a kisebb testvérei már önállóak voltak, akkor elment dolgozni Csepelre a lőszergyárba, majd cselédként dolgozott Pesten.

1949-ben megismerte első férjét Hatvani Istvánt, 1950-ben esküdtek meg. Egy gyermekük született 1952-ben. Amikor Mária lánya egy éves lett, elment a Háziipari Szövetkezetbe dolgozni Kiskunfélegyházán. Férje a vasútnál dolgozott. Öt évvel később a téeszbe ment el, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.

Férjétől 1960-ban elvált, egyedül nevelte a lányát 1965-ig, amíg férjhez nem ment Horváth Sándorhoz. Ebből a házasságból nem született gyermeke, nagyon jól éltek, a lányát a férje saját gyermekeként fogadta el. Szép volt az életük együtt. Férje is vele dolgozott a téeszben. Lánya 1970-ben ment férjhez és külön költözött. Három unokája született: István, Gábor és Tímea.

1989-ben hosszú betegség után férje meghalt. Sokat volt egyedül, amíg bírt, dolgozott .

Felnőttek az unokák is, egyedül maradt a lakásban, a családja nem tudta sűrűn látogatni, ezért határozott úgy, hogy beköltözik az otthonba. 2009. októberében jött ide, ahol jól érzi magát. A szobatársával hamar összebarátkozott, sokat és sok mindenről tudnak beszélgetni.
 

s. r.



 

 

Kövessen minket a Facebookon is!