Fórum a Nemzeti Vízstratégiáról
Képgaléria
Reich Gyula előadásában elhangzott, hogy a víz ügye nemzeti jövőképünk, benne biztonságpolitikánk meghatározó alkotóeleme. Magyarország vízben gazdag, mégis gyakran tapasztaljuk, hogy vízkészleteink korlátozottan állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy a jólétünket szolgálják. Másik oldalon éppen fölös bősége okozhat károkat, amelynek sikeres elhárítása rendkívüli erőfeszítéseket és összefogást igényelt, például 2013-ban is.
A vízhez fűződő viszonyunk fenntarthatóvá tétele révén kibontakoztathatjuk a vizeinkben rejlő kihasználatlan lehetőségeket és védhetjük ezt a pótolhatatlan természeti kincset. A víz nem ismer politikai határokat. Mindaz tehát, ahogyan bánunk a vízzel, kifogástalanul kell, hogy illeszkedjék a Kárpát-medence sajátosságaihoz éppúgy, mint a tágabb nemzetközi környezetbe, hiszen a Duna medence országai e tekintetben is egymásra vannak utalva. Mindez adottságainkhoz és nemzeti értékrendünkhöz igazodva, a kölcsönös előnyökre és a konszenzusra épülő együttműködést feltételez itthon és a tágabb környezetünkben egyaránt, aminek alapja az előrelátó tervezés.
Mára tehát elengedhetetlenné vált a hazai kérdésekre hatékony választ adó vízpolitika megalkotása, amely világos jövőképet vázol fel, egyúttal meghatározza önnön megvalósításának kereteit, figyelemmel korunk globális kihívásaira, különösen az éghajlatváltozásra.
Ezért rendelte el a Kormány a „2014-2020-as EU programozási időszak tervezéséhez és végrehajtásához szükséges az EU2020 Stratégia célkitűzéseit valamint a hazai gazdaságfejlesztést segítő Kvassay Jenő Terv (KJT) elkészítését.
A KJT a klímaváltozás káros hatásait ellensúlyozó aszálykezelést, a gazdaság fejlesztését támogató vízgazdálkodást és a vidékfejlesztést támogató öntözésfejlesztést ötvözi." A KJT tárgya a víz, az a környezeti elem, amelyhez mindenkinek köze van. A társadalom minden tagja és rétege (az egyes embertől a gazdasági szférán át a központi államig) viszonyul a vízhez, a víz hasznának élvezőjeként, vagy éppen, mint az esetleges vízkárok elszenvedője. A terv célja ennek az ezerszálú viszonyrendszernek a feltárása és intézkedések megfogalmazása, hogy:
- minél teljesebben tudjuk a társadalom és a gazdaság szolgálatába állítani a víznek, adottságaink révén rendelkezésre álló előnyeinket,
- kellő biztonságban legyünk a fenyegető káraitól,
- erőforrásait, ide értve a víz élővilágát is, megőrizzük a jövő nemzedékek számára.
A KJT az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül (pl. Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Új Széchenyi Terv, az Európai Unió Duna Stratégiája stb.) Feladata a vizek kezelésével kapcsolatos célkitűzések meghatározása és a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, az aszály kártételeinek a megelőzése illetve mérséklése.
Javaslatokat tartalmaz az állami és önkormányzati, valamint a kormányzaton belüli feladatellátás módosítására, a finanszírozás feltételeinek javítására. A „szolgálni és szolgáltatni" felfogás keretében a társadalom által ténylegesen igényelt, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő beavatkozásokat kell rangsorolni, időben ütemezni és a meghatározni a valóra váltás feltételeit. A vízügyi stratégia dokumentuma a szakma, a politika és az ország lakosságának a vízgazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatos - konszenzuson alapuló - egyezsége kell, hogy legyen.
Ennek érdekében a Kvassay Jenő Terv elkészítése széleskörű társadalmi vita tárgya, amelyet szakmai illetve területi fórumok kísérnek. A területi fórumok egyik állomása a kecskeméti, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a BÁCSVÍZ Zrt. közös rendezvénye, a „Kvassay Jenő Terv 2015 - A Nemzeti Vízstratégia Bemutatása és Társadalmi Véleményezése" című területi fórum.
A társadalmi párbeszéd felelősségét az Alaptörvény is rögzíti, nevezetesen, hogy a „vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Ebből következik, hogy a víz nemzeti vagyon, amellyel megfelelően kell gazdálkodni, beleértve a vizek hasznosítási lehetőségeinek feltárását, éppúgy, mint annak mennyiségi és minőségi védelmét.
Fotó: keol.hu
