Francia vendégeink képzőművészeti kiállítást is hoztak magukkal a libafesztiválra
A vendégeket a Holló László Képzőművész Kör nevében Rátkai Zszuzsanna köszöntötte, bemutatva a kör munkáját és a Petőfi téri kiállítótermüket, műhelyüket. Ezt követően minden francia művész röviden szólt munkásságáról, kiállított alkotásairól. A bohókás, jó hangulatú kiállítás megnyitóját Zsirmik István zenei produkciója tette hangulatosabbá.
A kiállító művészek:
Monique BONNET
1952-ben született, férjezett, egy fia és három unokája van.
„Egész fiatal korom óta vonz a rajz és a festészet. Akvarellek festésével, különböző jelenetek inspirálta reprodukciókkal kezdtem. A faluban levő iskola ablakára festettem utcakölyköket, majd munkahelyem, bagnols-i kórház gyermekgyógyászati részlegén, így fedeztem fel az üvegre festhető képeket.
Azóta is ezt teszem, kiállításaim vannak. Illusztrálok gyermekeknek szóló könyveket akvarell technikával. A festés, rajzolás művészete számomra az új kitörések felé vezető utat jelenti.”
Pilar DOMENECH BADIE
1939-ben született Barcelonában, republikánus spanyol szülők lánya, 1947-ben Franciaországba mennek száműzetésbe, Bagnols sur Cèze-ben 1961 óta lakik. Férjezett, 2 gyermeke, 5 unokája van.
Először az öltözködéssel kapcsolatos tanulmányokat folytat Toulouse-ban, majd a képzőművészet felé fordul Marie Fontanel segítségével, aki a szépművészetek felnőtt tagozatának tanára Montpellierben és a festő Michel Trinquier-vel és Bagnols sur Cèze-ben André Lutaud segítségével.
A spanyol iskola hat rá: Vélasquez, Goya, Murillo, a valenciai José Sagrelles és az andalúz Pablo Picasso. a katalán Salvador Dali. Kedvenc témái Spanyolország és Provence, ahol boldogan találta meg hazája színeit. Utolsó munkáiban kevert technikákkal találkozhatunk, Galícia szikláinak pora, Punta d’Aréna homokja, Llobregat vörös földje, de nem feledkezik el a provence-i Roussillon okker színéről sem. Nagyon fontos számára származása, de száz százalékig európainak vallja magát. Aktívan vesz részt a Testvérvárosi Iroda munkájában, amelynek elnöke 1981-1992-ig. A testvérvárosok festőivel kiállításokat, cseréket szervez. Manapság még inkább erőteljes a meggyőződése az európai országok egységének szükségességéről, amelyekben az emberi kapcsolatok a testvérvárosi cserékben is a jövő fontos elemei maradnak.
Jean Claude FONTANILLE
Bagnols-i festő, eklektikus és autodidakta, függetlenségét hangsúlyozva mindig is elutasított mindenféle művészeti és technikai képzést, amely szerinte megfosztaná őt bizonyos kifejezési szabadságtól. Szorosan kötődik délhez , a természethez, Provence és Camargue vidékéhez, a számára kedves hagyományok és szokások földjéhez.
Olajjal festett képein csodálatosak a fények. A provence-i hagyományok remek festője, elragadja őt a csillogó színek finomsága, a szépség, nőiesség témája. Ami fontos szemének a mozgás, elegancia, báj. /Arles-i nők/ Számos Indonéziában, Kínában tett utazása is befolyásolta az utóbbi időben műveit. Festészete könnyed, vidám, meleg és harmonikus, formáját és színeit illetően.
Nicole MÉDARD
Amatőr festő, nyugdíjas pedagógus. Több év óta fest különböző technikával: akvarell, tinta, kréta, akril. Számos Bagnols környéki városban volt már kiállítása, s szinte mindegyik testvérvárosban: Eeklo, Newbury, Braunfels, Feltre, Carcaixent. Néhány év óta porcelánra is fest. A túrázáson kívül ez a másik kedvenc elfoglaltsága.
Patricia ROUDON
Már kislánykoromban nagyon szerettem édesanyámmal együtt varrni, s az évek folyamán ezen a területen ugyan, de más dolgot találtam: a hímzést, de mindegy milyen jellegűt.
BOUTIS: Nagyon finom cérnával történő varrás, majd speciális vastag pamutfonállal történik a tömítés. Pl. a Provence-i táncosnők.
HARDANGUER: Ez a hímzés nagyon, nagyon hosszú időt vesz igénybe, mivel mindig számolni kell a fonalat.
Elhoztam néhány hímzést a könnyebbektől a bonyolultabbakig , de igazából nem nehezek ezek a hímzések. A boutis és a patchwork keveréke a marseille-i steppelés.
s. r.