Újraéledhet Kemence?
– Több mint egy évtizeden át – főiskolásként, majd végzett pedagógusként – Kemencén töltöttem a nyarakat, számos kollégával, például Jankovszki Ferenccel együtt. Rengeteg élményt éltünk át a gyerekekkel közösen. Visszajelzések sora árulkodik arról, hogy felnőttként is őrzik a túrák, kirándulások, tábortüzek, zászlóőrzések emlékét, és szeretnék, ha ebben saját gyermekeiknek is része lehetne.
A kemencei tábor valamikor a 80-as évek elején került a félegyházi önkormányzat tulajdonába. Akkor az motiválta a döntéshozókat, hogy az alföldi gyerekeknek alkalma legyen természetközeli élményeket szerezni a hegyekben. A Börzsöny lábánál, a hegység és az Ipoly-völgye között leltek rá Kemencére, ami remek választásnak bizonyult. A félegyházi gyerekcsoportok egészen a 90-es évek közepéig töltötték meg nyaranta önfeledt zsivajjal a Nagyvölgyet. Heti váltásban érkeztek, olykor két-három busszal. Az együtt töltött napok közösségépítésnek sem voltak utolsók: a csapatok tagjai összekovácsolódtak. Aki itt valaha megfordult, egy kicsit a magáénak érezte a Bence szállót, a faházakat, a gyerekek által csak „Majompofának” hívott Malomkövet és a Barát-sziklákat.
– Az akkori tanács mellett a szülők és gyerekek is sokat tettek a hely fejlesztéséért, hiszen éveken át Kemence gyarapodott a papír- és vasgyűjtésekből befolyt pénzből – meséli Bense Zoltán annak apropóján, hogy a napokban – Balla László alpolgármesterrel, dr. Faragó Zsolt jegyzővel és dr. Tisóczki Tamással, a vagyongazdálkodási csoport munkatársával – Kemencére utaztak. Látogatásuk célja az volt, hogy Pongrácz János polgármesterrel közösen „kibogozzák” a terület fejlesztését akadályozó tulajdonjogi szálakat, és felmérjék a jelenlegi helyzetet. –
A ’90-es évek derekán az önkormányzat bérbe adta a területet. Az első bérlőkkel még jól lehetett együttműködni, az utolsóval azonban komoly problémák merültek fel: nem csak a bérleti díjat nem fizette, de az önkormányzat birtokba venni sem tudta a saját tulajdonát. 2003-ban még pályázati forrásból több mint 10 millió forintot sikerült a táborra költeni, amiből megújult a fűtési rendszer, a tetőterasz és a konyha is. Az utóbbi mintegy tíz év azonban már a leépülésről szólt. Én továbbra is rendszeresen látogattam a területet, és döbbenten nyugtáztam az egyre romló állapotokat. Gyakorlatilag mindent elloptak, ami mozdítható volt – magyarázza Bense Zoltán.
A képviselő éveken át ki tudja hányszor hallatta hangját Kemence ügyében: interpellált, nyilatkozott, szövetségeseket keresett a félegyháziak közös tulajdonának megmentéséhez. Mert szerinte „erkölcsi kötelességünk” megtenni ezt.
– Csányi Józsefet még polgármester-jelöltként kerestem meg Kemence ügyében, és azonnal elkötelezte magát mellette. Mint egykori táborozó, ő is az „érzelmileg elkötelezettek” táborába tartozik. Dr. Kása Zsuzsanna, a Félegyházai Tankerület vezetője is lehetőséget lát arra, hogy az iskolai programok a félegyházi diákok számára zöldtáborokkal, erdei iskolával gazdagodjanak. Ehhez Kemencénél jobb helyet álmodni sem lehet.
Ez azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik. Mint azt a legutóbbi látogatás is igazolta: gyakorlatilag a nulláról kell újrakezdeni az építkezést. A pillanatnyi helyzetet jól jellemzi a tábor területén kiragasztott, udvarias hangú levél: „Tisztelt Betörni Szándékozó! Az utóbbi években ide többször betörtek. Innen már nincs mit elvinni. Kérem, ne kísérletezzen!
”Kemence megmentését azonban már sokkal többen, sokkal jobban akarják, mintsem hogy meghátráljanak.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy fába vágja a fejszéjét a város, de olyan elemi igény, összefogás és egységes akarat mutatkozik ebben az ügyben, amit a döntéshozók nem hagyhatnak figyelmen kívül – mondja Balla László alpolgármester. – Tudjuk, hogy hosszú és szövevényes út vezet a megoldásig, de bízunk benne, hogy lépésről lépésre le tudjuk küzdeni az akadályokat. Jelenleg nincs se víz, se villany, a táborba vezető út – bár fizikailag továbbra is ott van – jogilag nem létezik. Mivel magánterületen halad át, ennek rendezéséhez egy kisajátítási eljárást kell véghezvinnie a kemencei önkormányzatnak, aminek az átfutása több hónap. Amíg ez a kérdés nem rendeződik, addig nem kötik vissza a villanyt, s amíg villany nincs, nem megoldható a terület, az épületek, az értékek védelme. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a tábor Natura2000-es természetvédelmi területen fekszik, ebből adódóan teljesen új, zárt rendszerű szennyvízelvezetésről kell gondoskodni. És akkor még nem beszéltünk a szálló és a faházak rendbetételéről, a széthordott értékek, berendezési tárgyak pótlásáról…
Dr. Faragó Zsolt jegyző szerint a szükséges jogi procedúra hosszadalmas ugyan, de e nélkül nincs esély a tábor megmentésére és fejlesztésére. A kemencei polgármester segítőkész az ügyben, így a tervek szerint még szeptemberben a testület elé viszi az előkészítéshez szükséges TRT-módosítást. A procedúra várhatóan mintegy 8-9 hónapot vesz igénybe. Ezt követően lehet majd továbblépni. A város jegyzője egyébként maga is jó szívvel gondol a gyerekként megélt kemencei nyarakra, és reméli, hogy saját gyerekinek is lesz még része hasonlóban.
Balla László szerint az út után a következő lépés az áram visszakapcsoltatása lesz. Ennek érdekében már felvették a kapcsolatot az észak-magyarországi áramszolgáltatóval. Bármilyen további fejlesztést, beruházást ugyanis kizárólag megfelelő őrzés-védelem megléte után kezd meg az önkormányzat.
Természetesen egy ilyen nagyságrendű beruházás tisztán önkormányzati forrásból nem lehetséges. A kemencei polgármesterrel folytatott tárgyalások eredményeként azonban felmerült annak a lehetősége is, hogy a két település közösen pályázzon a napjainkban méltatlanul mellőzött gyerektáboroztatás fellendítéséért itt, a Börzsöny lankái között.
Tóth Timea