Helyi hírek 2015. szeptember 18. 07:30

Szakértőnktől – Házastársi vagyonközösség a gyakorlatban - II. rész

Szakértőnktől – Házastársi vagyonközösség a gyakorlatban - II. rész
Az előző részben a házastársak törvényes vagyonjogi rendszerét ismertettük. Utaltunk arra, hogy a házastársak ettől a rendszertől közös akarattal, szerződéssel eltérhetnek. Az egyik ilyen szerződéses forma a közszerzeményi rendszer, amelynek lényege, hogy amíg az életközösség fennáll, a felek vagyonelkülönítésben élnek, az életközösség megszűnésével azonban mindkét házastárs érvényesíthet a másikkal szemben, a keletkezett vagyonszaporulat megosztására vonatkozó igényt.

Ez a vagyonszaporulat az ún. közszerzemény. A közszerzeményi rendszer a törvényes vagyonjogi rendszerhez képest sokkal nagyobb mozgásteret biztosít a felek számára, hiszen a házastárs a házasság során szerzett különvagyonát akár fel is élheti és az így kieső vagyont eltérő kikötés hiányában nem is kell megtérítenie.

Többletelem továbbá, hogy a másik házastárs vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra, illetve gazdasági társaság-beli részesedésére a házastárs akkor sem tarthat igényt, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett. Ebből természetesen következik az is, hogy az ezen vagyonelemekből eredő tartozásokért sem kell neki helytállnia.

A közszerzeményi rendszer egyik sarokpontja ugyanakkor a házastárs közszerzeményi részesedésének a védelme, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamelyik fél – pl. a másik fél költekező magatartása miatt - veszélyeztetve látja a közszerzeményi igényét, úgy kérheti a bíróságtól, hogy állapítsa meg a közszerzeményből reá eső részt, illetve kötelezze a másik házastársat megfelelő biztosíték adására, végső soron pedig kérheti a vagyonjogi szerződés megszűntetését is.

A cikksorozat záró részében fogjuk ismertetni a házassági szerződés másik formáját, a vagyonelkülönítési rendszert, valamint a vagyonjogi szerződések létrejöttének menetét.
 

Dr. Csonka Péter közjegyzőhelyettes



 

Kövessen minket a Facebookon is!